anyu mellett nem unatkoztam
három ember volt - felváltva
hol depressziósan magábahulló
hol a legharmónikusabb barát
hol meg izgalmas-izgató mániás
én meg hasonultam hozzá
minr egy kiszolgáltatott kameleon
azt hiszem semmilyen voltam
csak alkalmazkodtam
empatikusan
(kollegáim rólam tudták mindig
hogy anyu hogy van)
most meg csak kutatom
milyen is voltam
valaha...
mert valamilyen
azért biztosan
azt hiszem nélküle
most lettem igazán
semmilyen
se szomorú
se vidám
se harmonikus
se
nagy teher volt nekem
hogy nem volt
önálló életem
most túlságosan is az
lehet hogy könnyebb volt régen
irányitott s változatosabb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése