2017. június 19., hétfő

hajnalban...

hajnalban
madarak
ébresztenek
ablakom előtt
csőrük be nem áll
csattog csipog
értelmetlenül

látni nem
látom őket
de muszáj nekik
tudatni velem
hogy élnek
ők is
vannak

de mér nem hagynak
aludni még egy kicsikét

aztán mindjárt úgyis
jönnek az emberek

őket ismerem
értem is mit beszélnek
csupa semmiséget
látni is szoktam őket
szájuk be nem áll

addigra a madarak
elhallgatnak
vagy csak az emberek
durvább hangja
elnyomja az övéket

én csak hallgatok
általában
csöndben vagyok

legfeljebb irok
ilyeneket mint ez
mert nekem is
jelezni kell
valahogy

hogy
én is
vagyok




2 megjegyzés:

  1. Ha irsz, akkor nem hallgatsz el... Irjàl.

    VálaszTörlés
  2. Áprily Lajos
    ...... ......Kérés az öregséghez

    Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek,
    taníts meg hogy Csendemhez csendben érjek.

    Ne ingerelj panaszra vagy haragra,
    hangoskodóból halkíts hallgatagra.

    Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,
    ritkán hallassam hangom, mint a holló.

    A közlékenység kútját tömd be bennem,
    karthauzi legyek a cella-csendben.

    Csak bukdácsoló patakok csevegnek,
    folyók a torkolatnál csendesednek.

    Ments meg zuhatag-szájú emberektől,
    könyvekbe plántált szó-rengetegektől.

    Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez
    egy pátosztalan, kurta szó elég lesz,

    a túlsó partot látó révülésben
    a ,,Készen vagy?"-ra ezt felelni: Készen.

    VálaszTörlés