Nem tudom, hogy került be a szobámba. Tegnap délután, amikor hazajöttem, a végében, világító ablak előtt láttam, szinte rátapadva az üvegre, keresve a kiutat, a fénybe. Véletlen tévedhetett be a szobába. Tényleg nem tudom hogy s hol, a szúnyogháló nem engedhette be, talán ajtónyitáskor besurrant? ő is menni akart, engem is zavart a jelenléte,.kinyitottam hát az ablakot, lehúztam hát a redőnyt, de nem teljesen, s megkerülve az ablaktáblát, azon a fényló résen egyből kirepült. (ezt még anyámtól tanultam, hogy kell a fénnyel kicsalni, útjukra engedni a beszálló rovarokat -mindig beválik...)
A lepke egyenesen kirepült, de furcsa módon , éles kanyarral, volt egy visszarepülése is, de már nem repült be az ablakon , mintha csak visszanézett volna...
De aztán se repült rögtön el útjára. Leült az erkély korhadó fakorlátjára, összezárt szárnyakkal,hosszan időzött ott, hogy le is tudjam fotózni, , még nyiló szárnyakkal is...
Aztán balra elröpült.... határozottan és végleg el.
Azóta nem láttam
Szerintem így köszönte meg a nappali pávaszem a szabadulás lehetőségét.
VálaszTörléskösz, legalább tudom már látogatóm nevét (érdekelt is)
Törlésvalójában mindkettőnknek igy volt jobb, de érdekes, hogy szabadon már nem volt sietős neki se a távozás, és én is mennyire utána figyeltem, és meg is örökítettem
nem múlik el semmilyen találkozás valamilyen nyom nélkül, ugye....