december 24. mindig karácsony szentestje, de olykor, mint ma is egybeesik a hanuka beköszöntével. Mindkettő a fény ünnepe, és gyertyagyújtásokkal adunk ennek látható jelet. A városban már több mint egy hónapja az adventi gyertyákkal, a 4.-t múlt szombaton, betlehemi lánggal meggyújtották... És ma este - hosszú idő után - az emlékjelünknél meggyújtottuk az első hanukamécsest... emlékszem talán akkor utoljára, amikor , még gimnazista koromban egy összejövetelünkön, amit kántorunk Schulmann bácsi szervezett, szerepeltem is, azaz elhegedültem a Moaz zurt... ezt a régi hanukai dalt
eszembe is jutott ez ma, s a sarokból elővettem a hegedűm, felhangoltam és elkezdtem gyakorolgatni.... a Moaz Zurt ,
nem is tudom hogy játszottam, nem olyan gyakorlottan, mint annak idején, konzistaként, de talán még több érzéssel, a vibrátók fel is erősödtek... öregedő , bizonytalanná váló kezeknek , ujjaknak
ez akár jó kifogás is lehet....
arra is gondoltam,hogy este, ha bekapcsolják unokámék a skypot, eljátszom netán neki...
de ez elmaradt...
arra is gondoltam,hogy este, ha bekapcsolják unokámék a skypot, eljátszom netán neki...
de ez elmaradt...
egy hasonló korú kisfú, anyukájával, nagymamájával, és főszervezőként az egyesületvezetőnk volt csak jelen...de a fő, hogy a mécses meggyulladt, és hirdeti a fény győzelmét...
majd még 7 napon át... de reméljük tovább is...
remélem ki tudok menni.
sajnos megtámadott valami virusféle, nem vagyok fizikailag egészséges,de a lelkem erősiti, igy közvetve a testem is, ez a hanukagyertyagyújtás...még ha nem is tett a testemnek jót a nyirkos hideg... hamarabb értem oda, de majd holnap jobban kiszámitom az odaidőt...
ma muszáj volt oltalmat keresni valahol , mig jöttek a többiek, a hideg elől, persze ilyenkor minden zárva, viszont az emlékjel mögötti rendőrség nyitva volt, behúzódtam oda, kedvesen invitáltak a karácsonyfájukat körbeülő ügyeletes rendőrök miközben arra gondoltam , lám most vagyok pontosan az egykori templomunk helyén, a rendőrségen, hiszen az emlékjel jópár méterrel előbb áll...
jövünk holnap is
olyan ez egy kicsit mint egy visszatérérés, egy kis tesuva...
a hegedülésem is, a moaz zur, és a hanukagyertyák....
növekedjen a fénye
talán ma, az 5. gyertygyújtására megint ki tudok menni... ha ez a makacs betegsésg engedi--- de akarom.
VálaszTörléss közben az jutott eszembe, olvasvfán a sok hanuklaünneoségről ország- világszerte, hogy ami Makón történik, az "ELPUSZTITOTT" TEMPLOMUNK hűlt helyén, az is egy kisebb CSODA! Hogy több mint fél évszázad után, ég ott a chanuka lángja... s nap mint nap több ... és többen is jönnek köré...Világitson messzire!