ima testvérekért

ima testvérekért


és még a megnemszületett
sosemvolt
sosemlett
testvéreim se
sirattam
együtt apámmal
el

én
az apátlan s testvértelen
árva

de hova is
hallatszhatna
testvérárvaságom
kiáltása

s a panasz
hogy lányomnak
nem szolgálhattam
értő-szerető
nagynénikkel
nagybácsikkal






olyanokkal
kik nekem is
már csak voltak
de mekkora különbség
hogy nekem legalább
valaha voltak

mert egy békésebb
világban fogantak
mely nem ölt
idő előtt
szülőt
csecsemőt
magzatot
sejteket
sejtéseket
lehetőséget
reményt

apával
gyermeket
ki meg nem születhetett
mint testvér

meg nem született
öccsök húgok
most
értetek is sírok

magunkat siratom

micsoda herdálása
zajlott itt a
megszületett
s megnemszületett
életeknek

förtelem
s botrány

a teremtés
fejetetejére állt
s ami helyette tombolt
pusztítás pusztulás

visszavonás

hogy nem roppant bele
a világ

de hát aki nincs
aki nem lehetett
nem kiált
s nem védheti magát

helyettük teszem

ajándékélettel
mert
hogy én élek
az is csak véletlen

de nincs ki a minjen
egyedül s nőként
mondom az imát
helyettetek s értetek
nemlett testvérek

jiszgadal vöjiszkadas

de élek helyettetek

eltörölt testvérek

s adtam tovább
mit elvettek tőletek
az életet

egyetlen
lányomnak
egyet
(testvére neki se
lett mert
túl sokáig
s elhibázva
kerestem
minden férfiban
apát)

lányom a fiának
továbbadta az életet
(méghozzá apám
újjászületett
vonásaival-
láthatom unokám)

de neki lehetőleg
már legyen
testvére

s ne fenyegesse
életüket senki és
semmi se

ámen