2021. december 1., szerda

BENNE VAGYUNK 2008 DEC 1

 .2008. dec. 1.

benne vagyunk, benne vagyunk... a cégkódexbe... volt egy régi (hamisan hangzó reklám), hát ha a cégkódexben nem is (mindenki), de a slamasztikában, úgy tűnik valamennyien - vagy akár nevezhetjük apokalipszisnek is!? persze, ha az ember "benne" van valamiben, nem láthatja! legföljebb, ha kikerül belőle, vagy még inkább fölé! a kikerülés, a kívülről ránézés lehetőségét megteremtheti pl. a színház is . Jó esetben rájöhetünk, hogy rólunk szól a színház, mi játszunk a színpadon, egy nagyobbon, valamennyien. S a darab is rólunk szól. A bibliai mennyei város Jánosa jelenéseitől... Sztavinszkij katonájának történetéig Sodródunk, futunk a vesztünkbe, feltartózhatatlanul, oktalanul - nem tanulva. Külső veszedelemnek feltüntetve azt, ami pedig belőlünk fakad. Önmagunkat veszejtjük. Sodródunk, futunk a vesztünkbe, feltartózhatatlanul, oktalanul - nem tanulva.


Hieronymos Boshi látomásoktól; "Jaj, jaj azoknak , akik a földön laknak!" ....Kemény Henrik féle -hegedűt pénzért kicsaló, lélekvásárló, -veszejtő - ördögbábfigurákba bújtatott képekben.

Mindenhol arról van szó, hogy, nem jó irányba megyünk. A vesztünkbe. Pedig másképp is lehetett volna! Lehetne?! Még lehetne...?

Vagy csak visszhangozhatjuk , rettegve: "Jaj, jaj azoknak, akik a földön laknak!" (?)



aliz2. :: 2008. dec. 1. 14:13 ::

6 komment ::

Címkék: balett, színház

ISMÉTLÉSEK... MEDDIG 2007 DEC 1

 

régi, ókori történelmi példázatok kerülnek különböző olvasmányaimban az orrom elé (blogbejegyzések, Nádas Évkönyve) amelyek burkoltan vagy nem is annyira burkoltan - analógiaként - a jelenünkről szólnak, arról, hogy hiába telnek el évszázadok, mindig ugyanazok a helyzetek ismétlődnek - "nincs új a nap alatt" , minden ami van, már volt valamikor -nem tanul az emberiség saját történelméből-, mint ahogy az egyes ember sem; mert minduntalan ugyanazokba a szituációkba kerül, ugyanazokat a hibákat követi el - nem okul....

ultraagykontroll tanfolyamon felajánlottak egy "technikát"  önbüntetéseink ellen, - ha visszamenve a múltba, átírjuk képzeletben a bűntudatot kiváltó eseményt- merthogy a tudatalatti úgyse tud különbséget tenni valóság és képzelet közt; legalább igy javithatunk! - mondja az agykontroll -számomra nem túl meggyőzően- de azzal nyugtat Domján (meg mások is, lásd "Lelkünk útja". "Létköz" -) hogy létünk egy hosszú tanulási folyamat, és a hibáink kellenek is a tanuláshoz

De mikor épp ez az! Hogy nem tanulunk! mindig ismételjük ugyanazokat a hibákat! mert nem változunk. S a jellemünkből következik a sorsunk. (Igen, ezt is tudták már az ókoriak: az ember jelleme , az ember sorsa.)

Tehát csakis az lehet a megoldás, ha mi változunk.

És ezt erősítette meg bennem - a napok óta töprengésre késztető kérdésemben - a most vett - decemberi- Természetgyógyász Magazinban Müller Péter épp esedékes írása, és épp erről. (néha sorsszerűen csoportosulnak az összetartozó dolgok - ez  is a vonzás törvénye  (csoportosan bevonzza, ami épp foglalkoztat), vagy legyen a jungi szinkronicizmus, mindegy; a lényeg, hogy találunk megoldást kérdéseinkre, ha figyelünk.)

És rendszerint nagyon egyszerű a megoldás. Mondhatni nyilvánvaló. Az, amit mindig is tudtunk.

Igen, változni! de nem akárhogyan. Teljesen, mélyen, tudatilag. Megfordulva. Ezt mondják "megtérésnek" (tsuva, metanoia...) (és tényleg lehet, hogy ehhez az "átírás" is hozzásegíthet - de nem is az eseményt kellene átírni, hanem magunkat, az meg már  jó, ha tudja az ember, hogy milyen akar lenni.)De azért a tsuva ennél jóval több. Az elementáris. Az minőségi változás (a sok mennyiségi után), az új emberré tesz.

A Ji King-ben ezt a 49-es szám jelzi. Ez a Megújulás sorspillanata, amikor megérik a helyzet az újra. Amikor eljön az ideje ennek a gyökeresen új korszaknak; valószínű , nem is lehet siettetni, meg kell érni rá, de amikor itt van, akkor itt van, nem lehet elodázni. Megtörténik. Mert már tarthatatlan a korábbi helyzetünk. (Olyan ez, mint a forradalom a társadalom életében.)

Akkor jön a megváltás, mikor már úgyse bírnánk tovább "változás", megváltozásunk nélkül!. Micsoda kegyelem ez!  Csak azt kell nem felejteni, hogy belőlunk kell kiindulni a változásnak. Nem a külső dolgokban! Nekünk kell változni. Megváltódni. Mégis a "kegyelem" mintha ajándék lenne. Az is! Kapjuk. De már készek vagyunk rá.

7x7év után - mikor végigmentünk 7 csakránk  7 éves ciklusain.

A zsidó vallásban is - különös egybeesés ez!, - a 49. utáni év, az 50. volt az un. jóbél év. Ez a 7x7 év után a "megszentelt" év.(minden 7, év is "szombati" év - a föld pihenésének éve.) AZ 50. évben mindenki szabaddá lehetett, visszatérhetett eredeti helyére, családjához, örökségéhez. Átvitt értelemben is. Hiszen mi a mi igazi örökségünk?

Nem hiszem, hogy véletlen, hogy az én életemben is az 50. volt a nagy fordulat. (1992-ben)

De azóta is van javitani valóm!


aliz2. :: 2007. dec. 1. 1:01 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: agykontroll, blog, elmelkedes, metafizika, MULLER




2021. november 30., kedd

KI SEGÍT KINEK? 2012 nov 30

 

kezembe került egy könyv (egyszer már átfutottam, bár nem nekem íródott, hanem a másik"oldalnak - node épp ez az, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól, és egymásra utalt, én egyszerre írnék (ha tudnék) mindkét oldalnak... arról van ugyanis szó a könyvben, ahogy a cím is sugallja:



Hogyan segítsünk idős szüleinknek?(persze az alcím kicsit specializál és sötétít: "időskorúak gondozása, ápolása") - tehát akkor értelmezhetem úgy is, hogy csak a beteg idősekre vonatkozhat, viszont ha belelapozok a könyvbe, kiderül, hogy eleve az idősséget, folyamatként vizsgálva (márpedig ezt teszi, és épp ennek figyelembenemvételét kárhoztatja) ílymódon az időskor "kifutását" ott látja, elkerülhetetlenül. Természetes, hanyatló életfolyamatok lezárásaként. Szomorú.

Pedig a szülők - általában -  éppenhogy arra vannak berendezkedve, úgy gondolkodnak, hogy ők akarnak segíteni a gyerekeiknek. Fordítva nem megy ez nagyon. Az ő  részükről se. Nem csak a fiatalok oldala felől...

 A könyv azt mondja, hogy mindenképp és időben kell beszélni ezekről a dolgokról és cselekedni is...

Én a kölcsönösségre építenék. Fizikailag az öregedés,  öregség egyre nagyobb elesettséggel és gyakorlati segítségre szorulással jár! Viszont azzal, amiben az öreg "erősebb", a szellemi tudás, de gyakorlati tapasztalatai is, amit évek során felhalmozott,  - ő szeretne segíteni - ...  kár , ha hiába...


aliz2. :: 2012. nov. 30. 14:57 :: még nincsenek kommentek







elfújta a szél...

 nyugodtan elfújta s fújhatja...

már kiváncsi voltam erre az évtizedekig tiltott de legalább is rosszallott filmre

de nem is értem miért volt oly sokáig indexen

most csak azértis megnéztem a mádiaklikken az éj leple alatt


a vetités egy szöveggel kezdődik, ha jól láttam, szinte elnézést kér a filmben található rasszizmusért: aminek én nyomát se láttam később ,VANNAK UGYAN FEKETE SZEREPLŐK, DE kölcsönös szeretet veszi körbe őket (vagy épp ezért vádolták, mert ez irreális?)


a történet nyakatekert, felesleges katasztrófákkal tűzdelt, manipulált. Bosszantó. (Node ezen is túl vagyok)


e két szinészért néztem végig, (különösen Éeslie Howaedért) de én nekik se adtam volna Oscart/

de úgy látom minden Oscart bezsebeltek (10-t)

lehet hogy bennem a hiba?! (mentségemre legyen mondva a dijosztáskor, 1940-ben még meg se születtem, változhatott azóta a közizlés (is) (?)

AZ ÉN ISKOLAI EMLÉKEIM 2010nov 30

 

néhány blogban látom, szívesen idézgetik fel adott hívókérdésekre iskolai emlékeiket bloggertársaim,

http://sp55.freeblog.hu/archives/2010/11/24/Demerol/#comments 

http://kapitanyg.freeblog.hu/archives/2010/11/28/Nem_nyomozom_honnan_ered/

én eddig halasztgattam... de azt hiszem nem kerülhetem ki, annál is inkább, mert  minél később kezdem, annál kevesebbre fogok emlékezni, s az érettségim is idestova már fél évszázada történt, ha várok még egy pár hónapig...

hát akkor nosza,  annál is inkább - mert bármennyire képtelenség -, nem emlékszem az első kérdésre adandó válaszra:

1.Milyen irodalomtételt húztam az érettségin? lehetséges, hogy Gorkijtól az Anya volt érettségi tételem, magyar (nem orosz) irodalomból?! fura lenne, nem emlékszem pontosan... pedig az irodalom lett a hivatásom... vagy épp azért? jósok tételt húztam-kaptam később még az egyetemen, magyar és orosz irodalomból, meg világirodalomból is..., arra jól emlékszem, hogy érettségi után pár nappal, a felvételin Adyt... majd később a legemlékezetesebb húzásom Dosztojevszkijtől a Bűn és bűnhődés volt, aminek kifejtésébe alig hogy belekezdtem, egy fél mondat után leállitott drága tanárom, és én sértődötten, vettem tudomásul... a mellőzésért... a jelest.

2. Ennek hány éve is? mármint az (elfelejtett érettségi tételhúzásnak): már mondtam, mindjárt 50! :(

3. Emlékszel a középiskolás ofőd nevére? hogy lehet ilyet kérdezni, ezt azért mégse lehet elfelejteni, vagy van aki igen?! Nagyszerű tanár és ember volt! Remekül, lelkesen és lelkesitve tanított, matematikát! és fizikát... és nem véletlenül nevezték néhányan (a háta mögött persze) "atyus"nak, mert olyan gondoskodó volt, ráadásul még a gimizenekart is ő vezette., (ahol primhegedűs voltam:) (Herkulesfürdői emlék... ha már emlékek:)

4. OKTV?  az én időmben, azt hiszem, még nem volt, de a középiskolai matematikai lapokba dolgoztam, meg különböző hivatalos irodalmi pályázatokon vettem részt, megyei 2. is lettem egyszer..., meg szavaltam is... (kisérleti szinpad tagjaként is) (bezzeg lányom lett filmből országos 1. magyar irodalomból országos 5. - jóval - vagy 40 évvel - később...)

5. Milyen szakkörbe jártam? hm, magyarba biztos, bár csak egy évig, a másik irodalomtanárnőhöz, a párhuzamos osztályba, és ott nagyon izgalmas dolgokról hallhattam, pl Szerb Antalról... meg az ő Pendragon legendájáról.. matematika szakkörbe is - azt hiszem, míg volt, aztán rajzsszakkörbe (nem iskolai keretben, egy festőművészhez), énekkar, zenekar - de ez nem "szakkör"... (de jártam közben a konzervatóriumba is hegedűtanszakra)

6. Hányas és milyen nevű úttörőcsapatban voltam pajtás? Hányas? mit tudom én?! Volt száma? Azt hiszem Zrinyi Ilona volt a neve, de az is lehet, hogy csak később lett... De volt nekem is másik iskolám! Abból a patronáló rajvezetőnkre emlékszem, (filmrendező lett..., és fjúkorában nagyon jól nézett ki és rendes is volt...)

7. Mi volt a tisztségem az örsömben? Azt hiszem faliújságszerkesztő... maximum (mindig valami ilyesmi, sose szerettem volna "funkcionárius" lenni...)

8. Mi volt legmaradandóbb emlékem egy osztálykirándulásról? Első gimista voltam, Balatonra ment az iskola,  1--4. osztály, vonattal, és már Szegeden lerobbantunk, tengelytörés miatt, ott töltöttük az éjszakát a váróteremben a pályaudvaron, én elaludtam a csomagok tetején, szokás szerint nyitott szájjal valószinűleg, és arra ébredtem , hogy arcok hajolnak fölém,  és röhögnek, különösen egy fiú, akinek a kezében citrom van, amit a számba csöpögtetett... (az akkor már negyedikes ifjú jelenleg hires orvosprofesszor Londonban, Alzheimerkórkutató, (a bizottsága elnöke), és könyveket ir, újabban , szoktunk találkozni, ha Magyarországra jön, meg néha levelet is váltunk. Nem haragszom rá! ő se...:))

9. ilyen kérdéseket kikérek magamnak, hogy kirugtak-e ( viszont én magam otthagytam - azaz kirugtam alólam az iskolát; 7.-ben - nyomós okaim voltak rá - hogy átmentem egy másik általánosba...

10. általános iskolás nagy ő? azt hiszem nekem gimiben kezdődtek a nagy ők ... (akkor még nem volt akceleráció), de azért voltak, akik tetszettek, kicsit... (pl. a rajvezetőnk is ugye...)

 11. leggázabb poszter? ugyan már! ezt a szót se használtuk akkoriban még. Filmekből, filszinészekről voltak nagy fotóim. (Gerhard Philipp, Jean Marais) De nem raktam ki sehova. Nézegettem, rakosgattam... ragasztgattam füzetbe.

 12. intő, bukás? ugyan már! ... világéletemben kitűnő tanuló voltam (ciki?)(najó épp magatartásból olykor, negyedévkor 4-est kaptam. Meg egyszer rajzból 4-est, 6.-ban (persze igazságtalanul; amúgy mindig csupa jeles. brr?) egyetemen se volt sose uv-m se. (még tagadóformában is rossz leirni)  Persze az ellenőrzőmben voltak beírások, (ezt mondják "intő"-nek?) hogy otthonfelejtettem a tornafelszerelést, vagy fecsegtem órán , ilyenek...

azóta is "fecsegek"... egyfolytában?! jaj...

és nincs aki megintsen?!


aliz2. :: 2010. nov. 30. 21:03 :: 4 komment :: Címkék: blog, blogíras, emlekek, iskola, tanulas




ELAKADÁS 2008 nov 30

 

előrelátó "taktikával" előre beírtam piszkozatba  egy címet ("balettok"), hogy meglegyen a napi bejegyzés, majd a színházi (kortársbalett)esemény után, amiről előre tudtam, hogy majd beszámolok - csakhogy közben másnap lett, mert szokás szerint megint elakadt a buszunk Szeged és Makó közt, a meggyötört 43-ason, most a változatosság kedvéért nem útjavítás miatt, hanem azért, mert egy kamion keresztbeállva elállta az utat, darut kellett keresni a megemelésére. Órá(k)ba tellett, másnapra. Közben december lett. A balettekről majd később. Majdnem ugyanerről az élményről. Felfordult kamionok. Felfordult világ. Hova megyünk? Hogy? Meddig? Újabb és újabb torlaszok felé? Egyre tovább várva emelő darukra? S azok mindig lesznek? Mi lesz, ha azok útját is eltorlaszolja valami?... Huhh...


aliz2.
 :: 2008. nov. 30. 9:59 :: 2 komment :: Címkék: 43 as, epizod, eset, MAKO, SZEGED, szinhaz

2021. november 29., hétfő

IRD, KI TUDJA MEDDIG... 2010 NOV 29

 

ezt olvastam ma:..."Tölgyessy Péter, a Kossuth rádióban, az új médiaszabályozásról szólva elmondta, a már felállított médiahatóság felügyelete alá vonná nem csupán az elektronikus sajtót, hanem a nyugati világban teljesen szokatlanul a nyomtatott és internetes újságírást is, s a határozatlan fogalmakkal meghatározott jogsértések esetén országos napilapra,internetes honlapra 25 millió forintos bírság lesz eztán kiszabható.

no ezek szerint, ha nem vigyázunk, "ráfizethetünk", jócskán...

viszont az is eszembe jutott, hogy érdekes, sokáig egyáltalán nem merült fel bennem (legfeljebb a küzelmúltban, de azóta egyre inkább), hogy netán olyasmit irhatnék, ami... nem tetszik holmi "médiahatóságnak"

törekedtem is arra, hogy csak jó dolgokról irjak - az én hibám, hogy mostanában rosszakat (is?) találok?

no és mi az hogy "jogsértés"... ráadásul "határozatlan fogalmakkal meghatározott" ....

ki határozza meg? és ki beszél itt jogról?! pont most!...

mindenesetre én is "szabad szerettem volna lenni mindig..."

és ha akarják , akkor annál nehezebb befogni pörös számat...

de jut eszembe, a blog tekinthető-e  "internetes honlap"-nak egyáltalán? (ha sajtóterméknek nem is...)

http://hirszerzo.hu/belfold/20101126_sajtofelugyelet_mediatorveny_Szalai

"megnyugodtam"?)...: a javaslat indoklása szerint a „magáncélú weboldalakra” nem terjed ki a törvény hatálya, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet szakjogásza, Simon Éva úgy véli, a médiaalkotmány fogalom-meghatározása („olyan gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel”) arra utal, hogy nemcsak a hírportálok, hanem a szerkesztett, újságszerűen működő blogok – úgy, mint a Mandiner vagy a Véleményvezér – is hatósági felügyelete alá kerülhetnek, ami szerinte példátlan lenne Európában.

 

(szerencsére kicsit túlértékeltem a  magán(célú)blogot... vagy?  de mi az, hogy magáncél?, senki se ír csak magának, ha blogot -....

(még) egy

blogger véleménye:http://fedor.blog.hu/2010/11/25/ures_cimlap_a_sajtoszabadsag_felszamolasa

---

és mai hir (december

 1.):http://nol.hu/belfold/ures_cimlapokkal_tiltakoznak_magyar_lapok

http://hvg.hu/itthon/20101207_tasz_mediatorveny_tervezet


aliz2. :: 2010. nov. 29. 19:16 :: 9 komment 
Kategóriák: 
vélemény :: Címkék: blog, blogiras