2018. június 4., hétfő

מֶלֶךְ הָעוֹלָם világ királya

még szombat reggelre  ezt álmodtam: melech hoajlom
     מֶלֶךְ הָעוֹלָם

   in (בָּרוּךְ אַתָּה יְהֹוָה אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם)

ez még a március közepi álmom folytatásaként is felfogható *
akkor ugyanis ez áldásima elejét: boruch ato....
(közben kimaradt az adonaj elajhenu) az isten (részben kimondhatatlan) neve..
de e folytatás is rá utal : melech hoajlom- azaz A VILÁG KIRÁLYA

és most is dallammal!

ugyanaz a dallam ismétlődött,mint a boruch ato-nál,
csak itt a végén kiegészült egy szótaggal,így kicsit diszített hajlítással zárult le

elő is vettem a hegedűm most is és lejátszottam a g húron

(h a h g )     h a h a g
...
az álmomban most közben láttam is
nem csak hallottam
valaki előttem állva imádkozott
zavart is nagyon, hogy miért is áll háttal nekem!(szerettem volna látni előlről)
és be volt burkolózva valami átlátszó és elég sprőden elálló fóliaféleségbe......

(pedig  ha csak az alvásom (fekhelyem) helyzetét nézem , persze hogy háttal... hiszen Kelet felé kell imádkozni, és az ablakom arra néz)


3 megjegyzés:

  1. boruch ato - áldott vagy
    tegnap reggel erre ébredtem, vagy még nem is ébredtem, hanem álmodtam,dallammal:



    boruch ato...



    ez minden héber áldás (és mindenre van áldás!) kezdő két szava



    áldott vagy te... (a folytatás, amire már felébredtem Adonaj lett volna...az Örökkévaló, de akinek a nevét, csak úgy nem is mondhatjuk ki)



    engem a dallam foglakoztatott, nem akartam elfelejteni



    behangoltam a hegedűm, lejátszottam rajta, ahogy még a fülemben maradt, s lekottáztam...



    végül is jól ébredtem!

    reggeli áldással...

    Isten áldásával...de nem "úgy", hogy ő áldjon engem , hanem én őt...



    neki szól a szöveg a dallammal, hogy ő az áldott! én áldom őt, mi áldjuk őt ... na nem mintha rá(m) (nk) szorulna, (vagy igen? kölcsönös is ez?) de igy van jól...ha mi fordulunk felé, s hálával, végül is a teljes reggeli imádságban ébredéskor megköszönjük, hogy felébredhettünk, hogy "visszakaptuk a lelkünket", hogy az Örökkévaló visszaadta belénk...



    az áldásmondás is tulajdonképpen hála kifejezése...



    Boruch Ato ...



    hát ezzel ébredtem



    nem felejtettem el a dallamot se, hiszen rég ivódott belém, még gyerekkoromban, később napközben már emlékeztem is rá, magátólértetődőn, csak átmenetileg felejthettem el, de álmomban tudtam!


    Boruch Ato...


    Adonaj...



    átmenetileg megfeledkeztem róla, de finoman jelzett...



    hát akárhogy is... ne vegye senki elbizakodottságnak, de én is áldott vagyok...legalább is voltam ezen a reggelen, egész biztos!



    igen, ez jó ébredés volt!



    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de jó volt a mai reggelem, ahogy elkezdtem a napomat, a te blogodat nyitottam ki először, és áldást olvastam,
      köszönöm

      Törlés
    2. azt hiszem valahol,bvalaminek, valakinek közös köszönettel tartozunk! :)

      Törlés