Bob Dylan Nobel!
nanemár:)
az első reakció, de inkább a hitetlenkedésé, ami belefért a kitörő örömbe jócskán
ezért bevallom kikerestem a googleon a legfissebb hírekben, hogy tényleg-e? és hogy irodalmi-e nem netán béke-
de valóban, irodalmi!!!
ÓRIÁSI! ÉS TÉNYLEG! ilyen még nem volt, és milyen jó , hogy lett - remek
http://444.hu/.../bob-dylan-nyerte-az-irodalmi-nobel-dijat, - iram föl (a későbbi fanyalgók fölé)
"mert egy újfajta költői kifejezésmódot tudott létrehozni az amerikai dalszerzői hagyományokon belül."
hát ez az... épp előtte csetteltem kicsit lányommal, irodalomról is, hogy a Margo fesztiválról Nádast élőben közvetítették (ő is Nobel-dij esélyes volt egyébként), és hallottam hogy emlegette T Mannt meg Proustot, sőt a saját műveit mintegy thomasmaniádáknak, meg proustiádáknak (hogy nincs ennek az embernek öniróniája?)... és azon gondolkodtam el, hogy hogy is lehet, hogy leglegíróm T. Mann, Proustot is imádtam olvasni... és Nádast mégse bírom , viszolyogtat inkább. Aztán rájöttem. Mert a megnevezettek az eredetiek. Lehet, hogy épp követője művisége, a kimódoltsága zavar (még a viselkedésében is, beszédmodorában is). Szóval nekem nem egész originális, nem meglepő, nem újszerű.T. Mann és Proust után nem is lehet reveláció annak, aki jól ismeri őket. Mert már megvoltak. S utánozhatatlanul.
Dylan viszont reveláció volt és maradt egész pályájában. Újat adott és mindig megújult. Mi nem ismerhetjük eléggé, nyelvi korlátok miatt, de angol nyelvterületen már 50 éve költőkirálynak is számít. (ahogy kanadai unokabátyám is írta)- egyébként ugyanígy szerintem a kanadai L. Cohen is megkaphatta volna a díjat, neki is költemények a dalszövegei.)
és milliók éneklik , szeretik. És olyan gondolatait népszerűsíti , amik a Nobel- díj (nem csak irodalmi !) kínálma szerint előbbre viszik az emberiséget. u.i. "annak jár, „aki a legkiválóbb olyan (élet)művet hozza létre, amely ideális irányba mozdíthatja a világot”"
Én nagyon örülök. Hogy egy olyan emberfia kapta, aki önmaga maradt egész életében. Senkit nem utánzott és azt se hagyta, hogy őt utánozzák, olyankor egyből váltott...(nem lett önmaga szobra sem)
Eszembe jutott az az anekdotaféleség vagy tanbeszéd, hogy ha meghalsz, a mennyországban nem azt kérdik, hogy milyen Mózes voltál, hogy követted.. Hanem milyen önmagad! hogy a legönmagadabb-e.
Majdnem egyidősek vagyunk. Bob Dylan tényleg nagyon Dylan (csak a neve lett, de az is költő Thomas Dylan) után, felvett. nos eszerint is ő nagyon költő. senki se fanyalogjon.A zene csak hozzátesz a szövegeihez... Én büszke vagyok a kortársamra. (nevettem is magamban, hogy úgy örülök ennek a Nobel- díjnak, mintha legalább is én kaptam volna:) Mert érzem és értem amit csinál(t)
már indulásakor ezt mondta : "Az egyetlen, amit tehetek, hogy önmagam vagyok... akárki is legyen az."
"Én nem tettem mást, mint dalokat énekeltem, melyek teljes nyíltsággal szólaltak meg, és nagy erejű, új valóságokat fogalmaztak meg "
Én is nagyon meglepődtem... Sajnos, nem tudok angolul, hogy megítélhessem a verseit. De miért ne?
VálaszTörlésEduardo Manet kubai író (akit folyóiratunk számára meginterjúvoltunk Gilbert-rel) mondta annak idején, hogy X.Y. híres és meglehetősen idős írókat már csak az tartja életben, hogy a Nobel-díjra várnak!...
Teljesen egyetértek veled abban, hogy csak az eredetiek számítanak igazán, nem pedig a mégoly kiváló epigonok!
ehhez visszakapcsolódon csak leírom itt kommentben, mert ez a te területed is, Timi gimistaként részt vett egy orsz. művészeti fesztiválfélén, meg is nyerte a próza kategóriát.., meg be is mutatták egy szindarabját, de küldött be grafikát is, és amikor tárlatvezetésként értékelték a rajzokat, a zsüror, a Timiére rámutatva azt mondta, igen, római iskola , ez már megvolt, és továbblépett a következő alkotáshoz...Én úgy fel voltam ezen háborodva (lányom persze nem!) (szerintem az a rajz tényleg remek volt... de már valóban "megvolt" (még ha nem is tudtunk róla), tehát már nem érdekes... most,utólag igazat kell adnom neki...Mi értelme annak,ami már meg volt. Nem a spanyolviaszt kell újra felfedezni. Dylan nem azt fedezte fel, úgy látszik... József Attila (nem hagyhatom ki:), még gimista korában írta a verseiről nővérének irt levelében, hogy "már Adybb vagyok Adynál"...node ott kezdődött az ő igazi költészete, amikor Attila lett. Az, aki, önmaga , s annak legjobbja.
Törléshttp://www.litera.hu/hirek/keresztesi-jozsef-bob-dylan-nobel-dijas
VálaszTörlésinnen ": „No One Sings Dylan Like Dylan” –, és ha nem feltételezzük, hogy a Nobel-bizottság feltűnési viszketegségben szenved, akkor ennek a döntésnek az indokát is valahol itt érdemes keresnünk.
(vagyis senki se énekel úgy Dylant, mint Dylan") (vagyis hozzá hasonlóan (foghatóan is(?)
Itt van az asztalomon a verseskönyve Barna Imre fordításában. (Európa, 2006.) Bilingvis kötet egyébként. Lyrics*Dalok
VálaszTörlésAz életművére kapta a díjat. Meglepő, hogy nem tisztán szépirodalmi teljesítmény, hanem egy többoldalú, "aranyból és sárból" építkező művész elismerése a díj.
fogjuk fel a zenét plusznak a szöveghez. De irt prózát is (Krónikák)...és a szövegei elsődlegesek a zenéhez képest. Azt mondják, a Barna Imre forditások nem túl jók. Jó, hogy ott van mellettük az eredeti angol
Törlésezt az aranyból és sárból épitkezést nem értem..azt hiszem, azt mondják, hogy igazán sárból (is)aranyat csinálni, az a valami - de akkor se értem az ő esetében, mire gondolsz (és eszembe jutott Móricz Sáraranya, de akkor még úgyse...)
Azért tettem idézőjelbe, mert Barna Imre így fogalmazta meg a versek ajánlásában.
TörlésNemsokára kiteszek a saját blogomba egy válogatást Bob Dylan nem közismert gyűjtéséből, blues, kocsmadal, amerikai népköltészet van benne, és mindegyik szám előadója mellett ott van ő is, segít a nem profi kocsmaművészeknek. Mert Dylan ez is...Bírom, ahogy viszonyul a Nobel-díjhoz.
---te már ezt is tudod ? (biztos unja, már annyi dija van...)
Törlés(nekem tulajdonképpen nem tetszik ahogy énekel, amitm, az inkább - de hár azért is kapta a Nobel-t... nekem a "jelensége" meg a jelentése tetszik:) Az "életérzése" A MI időnkben ez divatszó volt. No és éltük is. Némileg közöset. Ott vannak a láthatatlan szálak köztünk... Ezt nem lehet megmagyarázni. Csak élni.
..és persze "érezni" :)
TörlésNálunk a kocsiban mindig az ő számai szólnak. Pont az életérzése miatt újra és újra.
Törlés:) (be)vonzó lehet! :)
Törlés