2026. augusztus 17., hétfő

egy elviselhetetlen koncert

 (legalábbis számomra)

gyanús volt már a kezdés is, még alig voltunk a nézőtéren, korán jöttem, a zenészek már a placcon, vagy négyen, és a dobos (próba gyanánt ) olyan hangerővel dobolgatott, hogy  épp hivott a lányom telefonon, de el kellett hagynom jócskán a helyszint, hogy halljam is

mikor visszatértem, már majdnem tele voltunk

szélre húzódtam, levegőért, de mások is, úgyhogy csöbörből vödörbe...





a helyzet az, hogy az erős zenétől a szólista se hallatszott, mit mondott,  bár kétszer is bemutatásként, aztán énekelt egy (saját) számot, annak is a szövegét alig.. (csókokról, vágyról stb) monoton ritmusban, majd (itt már menni akartam el,  de adtam még egy esélyt) angyalokról, ördögökról? (de közben közölte azt is, hogy ő ugyan a lélekvándorlásban hisz)






a 2. szám után fel kellett állnom és finoman eljönni

nekem ennyi elég volt

megnéztem a blogom, mivel tavaly már felléptek, nyomokat kerestem, mert nem emlékeztem rájuk, pont egy éve hamis cimszóval van egy beszámolóm, de azok nem ők voltak...azt se birtam..

hát van ilyen

túl érzékeny a fülem... (rég tudott)



1 megjegyzés:

  1. Ez bizony nem hiányzott neked! Erre mondják, ha tudtam volna ezt korábban... De a dolgok nem így működnek.
    Makovecz Imre legalább értette a dolgát, és a hely szép.

    VálaszTörlés