táskák

 SZINHÁZBA MENTEM pár napja, 19-én

egy közjegyző jóismerősöm invitálására a közjegyzők (amatőr) szinházába, vendégjátékéra, egyszer már voltam "náluk  s elég jó emlékekkel

de most ez megsokszorozódott!

ilyen förgeteges s tényleg "vig" játékot ritkán látni, szinte minden mondat geg, poén volt!

a plakát pedig elriasztott volna, a táskájával s az abból kilógó melltartóval, pénzzel stb

de kiderült hogy ártatlan, semmi pikantéria nincs , csak helyzetkomikumok sorozata, 

táskák, amiben pénz illetve az elköltöző (báróhoz feleségül menő)házvezetőnő ruhadarabjai voltak

semmi magvasat ne keress, a házasságon és a pénz bűvöletén utána való hajszán kivül, de igy is remek volt, könnyed, franciás , szórakoztató 

jókat nevettünk

kell ez is, de mennyire

persze fotókat nem csinálhattam de otthon is maradt a mobilom (de ezeket a tévétől loptam)

viszont előtte otthon kibontott és megtépázott hajjal,rendetlenül és búval bélelten lefotóztam magam

hát a szindarab hatására vagy legalább  is alatt EZ múlt el

(még az se szegte kedvem, hogy mögém pótszékre berakták az egyik szinpadi kelléktáskát, majd ráült a cimszereplő Oszkárt játszó izgága  szinész, ki a darab vége felé viharzott csak föl a szinpadra (a táskájával)....(neki nem isvolt nagy szerepe  - mert épp külföldre távozott a darab elején)

mindenesetre eszembe jutott Latinovits, meg mi (egyetemistaként, Sz Évával, nagynéném mellett a szinészeknek fenntartott helyekkel, mit elfoglaltunk, azán  a reflektorfény, meg a sor szélén tébláboló szinészek, akiknek a helyét elfoglaltuk, Oszkéré üres maradt, megfértünk mindketten)

(pénteken a Dunán megy a francia film)