húsvéthétfőn szokatlan időben csöng a telefon , korábban , koradélutátn, és váratlanul unokám hangját hallom benne. De nagyon halkan:
Boldog húsvétot kiván, Igen, nagyon halkan. (Sárospatakon voltak előző napokban- lehet, hogy elfáradt a kirándulásokban?)
Persze odavagyok, de lehűt kicsit: anyu mondta. Na jó, akkor még neveli legalább... neki is köszönöm.
de milyen érdekes ez a halk hang(ja)!
előző éjjel róla álmodtam - jut eszembe
az iskolában ült a padban hátul, a tanár kérdezgetett, valami részletkérdésre adott tökéletes teljes választ. rákérdezett a tanár , melyik tanulmányt olvasta el a sok ajánlott közül. mindet- mondta, de nagyon halkan!!!
(tehát halkan beszélt álmomban is meg most a valóságban, amúgy nemigen...)
egyébként az álmom mesélésekor megkérdeztem előbb, mit gondol, mit válaszolt, hány tanulmányt olvasott el, nullát volt a válasza! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése