kasszától az ajtóóig kigyózik a tömeg a hagymaházban, ezek szerint jó lesz a film (legalábbis olyan közönségfilmes(?)
FÉLRE IS RAKATTAM A JEGYET ONLINE, DE AZÉRT SORBA KÉNE ÁLLNI , MERT A TÖBBEIK IS...mégis leülök, bejelentve magam az utánam jövőknek, hogy előttük állok, bár valójába le fogok ülni (mert nem tudok állni:::) beleegyeznek, haladunk
hát akkor jó film reményében fel is megyek a legfelső soromba...
s várakozással tekintek a film elé, az rögtön kiderül, hogy nem a sikeres Futni mentem filmrendezőé a film , ő csak producer, nem számit, attól még lehet jó
valóban szórakoztató, szellemes is nagyjából
s amikor a felfeltörő nevetéseim után el is sírom magam, meg később is, biztos vagyok benne, hogy rávághatom, ha kérdik milyen a film? Jó...
mert nálam ez a jó-ság biztos jele, ha egyszerre sírok és nevetek rajta,
mondjuk több volt a nevetés, bár elég kesernyés, a sírás viszont üszinte s fojtogató
főleg Básti Juli játéka nyomán, aki szerepe szerint meghal a végén (sikeres könyvbemutatóján),de halálának bemutatása pl csöppet sem tragikus, groteszk kiszólás lányának, magassarkú cipőcserével (ami a nőiség jelképe, s aminek hive s gyakorlója volt egész (hedonista) életében)postumus ajándéknak is azt küld, lányának, a potenciális új férjjel...
az azért elgondolkodtató, és nem örömtelin, hogy szinte minden új magyar filmben van alpáriasság, közönségesség, biztosan vélt igényeket kielégitendő, ami igy meg is születik, hiszen egymást gerjesztik...körkörösen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése