meg amúgy is van írnivaló a mi rabbi Zwi Bak Hirsch környékén is
ráérnek Jellinekék, ugye? (ha eddig vártak.....::)
*****
jegyzet Jákob Bak s fiairól
http://hebrewprinting.com/?page_id=208
Bak család : héber könyvek nyomtatása Prágában
1605,6 Yitzerot himnuszok jiddis fordításának első, második kötete
a család két vezetéknevet használt, néha egymástól függetlenül, néha együtt
"Jakob ben Gershon z utján Wahl ember B"K ból és a házában"
A "Bak" leggyakrabban rövidített jelzéssel van írva (Bet Kuf),jelentése "bene kedoshim", (mártirok gyermekei)
de ez nem egyezik meg a B "K formulával, amit Jakob időnként használt,, és azt jelenti hogy egy ember Bből Kba jutott...
a Wahl név Vahl olasz, a család olasz eredetére utal, Jakob csak akkor kezdte használni, mikor a család Bohémiába(?) költözött
Jakob ben Gershon 1573 körül született , ő a vállalkozás alapitója
apja Gerson ben Mozes 1515
számos héber könyv kiadásában vettek részt Velencében
(Verona: bécsi,párizsi, jiddis , romantikus vers kiadása)Később újra kiadta 1605-15 PRÁGÁBAN
Tanhuma" 1613 (először ezt is Veronában, 1595ben
Jakob Veronából költözött Velencébe
1597-ben jiddis romantikus regény Mayse Briyo ve-Zimro, Giovann de Gara nyomdában
a könyvben ez áll Jakob bar Gershon B"K Wahl lakik Prágában
Midras Tana Devei Elijahu 1598 (első kiadás egy régi kéziratból)
és a Maharat teolgógiai szövege Tiferet Yisrael, egy évvel később, amelyet Jakob Pragaba hozott
Igy legkésőbb 1597-ben Jakob már Prágában élt, csak üzleti úton tért vissza Olaszországba
Az első Prágában nyomtatott könyv volt a Yotzerot, 1605-ben és 1606.ban (?) tették közzé, megjelenésük alacsony szintű...az olaszokhoz képest. a harmadik kötet 1606 már különlegesebb (Schedel testvérekkel)...
Később Jakob inkább Stabnizszel társult: 1607 Tóra kommentár
Prágában nem volt olyan sikeres, hiányzott a tőke...
de 1613 ban a bűnbánó imákat kiadta (ez is a hires prágai rabbi műve)...
**
bocs a darabos fordításért, itt az eredeti szöveg angolul (ez egy prágai állandó kiállitásból való)
itt megtekinthetők a könyvek cimlapjai is:
***
"1629ben a világi hatóságok a felmondás eredményeként közel 30 évre bezárták a zsidó prágai nyomdákat - a Katz és a Bak nyomdákat.A kabalista irodalom volt az egyetlen új műfaj, ami megmaradt újbóli megnyitásukig, az esetek többségében csak a liturgikus szövegek és a rituális kézikönyvek legalapvetőbb nyomtatását engedték meg.Az 1669-es újabb felmondás egy új
cenzura-rendszer bevezetéséhez vezetett (1672), amely a zsidó kiadókat a 18. század második felére korlátozta. Ennek a sötét fejleménynek ellenére a héber nyomtatás Prágában fontos kulturális jelenség volt, amely része a cseh területek zsidó és általános történetének. A prágai zsidó nyomdák elsőként nyitottak Közép--Európában és a héber tipográfia remekműveit készitették"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése