ó az a helyváltoztatás

valamelyik szünnapon... lányomék mennek a városba bevásárolni, unokámon már látom is a meleg pulóverét

persze húzza az orrát

úgy látom, nem szeretsz elmenni otthonról   - mondom együttérzéssel

ott szeretek lenni, ahol épp vagyok, elindulni nem szeretek

s még hozzáteszi a pontosság,  általánositás kedvéért:

a helyváltoztatást nem szeretem

(milyen egyformák vagyunk, csak ő frappánsabban fogalmaz)

...

mondom is, hogy én is nehezen indulok, de aztán meg ott ragadok

és el is határoztam, hogy a jövőben (csak induljak el) többet leszek fent, mint Makón

egész hosszú ideig..

legyél fönt egy teljes (keresi a szót, megtalálja) évszakot!

tényleg, télen, télre fel kéne költözni...

(de hogy milyen választékos az én unokám, mindig megtalálja a legtalálóbb szót)