unalom

unalmas vagyok azt hiszem
unalmas

kisétálok már magamból
egy kicsit

hátha érdekesebb a kinti
világ

például az unokám
biztosan

hiszen annyi meglepőt mond
mindig

meglátogatom majd
magam

s majd elszórakoztat
tudom

meg kiforgat
az unalomból


julius 3

fütés-hütés

úgy tapasztalom lányom felnőtt írásaiból, mikben felbukkan a gyerekkora, hogy a legmélyen nyomot a régi házunkban az a sajnálatos tény hagyta meg, hogy egyszerre nem tudtunk két szobát fűteni, hol  az udvariban, hol az utcaiban leledztünk, hol olajjal, hogy fával szénnel tüzelve, hol volt tévé a szobában hol nem...

na ez valóban sajnálatos

de netán az még inkább, hogy tulajdonképpen ezert is fordítottam annyira viszonylag könnyen (na meg mert azt hittem csak ideiglenesen) régi otthonunknak, ahol több mi fél évszázadot éltem, hogy legyen egy összkomfortos, távfűtésú lakásunk, hát az lett is... most ne beszéljünk ennek külömböző problémáiról.. (most is, hogy mást ne mondjak épp csöpög a konyhai radiátor szelepe)

de igy kánikula idején, kb 28 fok szobahőmérskleten, bizony visszasírom a mi nehezen fűthető, de nyáron annál kellemesebb hűvös, szellős  lakásunkat...... hova mindenki megkönnyebülten lépett, de jó itt....



julius 2

vakok és boldogok

hát jó

örülök annak ami van
és sokminden van
örömteli

az egész élet egy
siralomvölgy úgyis
de hátat forditva neki
csak a szépet látjuk
vég nélkül, mert a végnek is
arcába röhögünk
azaz nem is
hiszen háttal állunk
neki is
s igy nem látjuk

vakok és boldogok
vagyunk

(addig, amig)

julius 3

elhizott vonásaink

köszön, kétszer is, s egyre mosolyog, néz rám

nem, nem tudom, ki, talán összetéveszt valakivel, már mondanám is,, de már jön is hirtelen a neve a számra: Zs, V, ZS!

kedves tanítványom volt, és remek szavalóm

hogy is nem akartam megismerni rögtön?!

hát mert meghízott, kerek lett mindig zárt , finom arca, szinte elvesztette a vonásait

már nem ő, jellegét tekintve, azaz nem az, aki volt


vajon a vonásainkkal az érzékenységünket is elveszítjük?


**********************************************************************

(nézem az én legújabb selfijeimet, elhízott testem fölött

s mintha bambább lennék és idétlenül mosolyognék mindegyiken

(régebben nem is tudtam mosolyogni,....



julius 4

félkész

mindig csak készülődtem
rossz  a rádöbbenés
ha nincs tovább, vége, kész

elkészületlen is


julius 2

párhuzamok

lányom ugyanazt csinálja velem, mit én az anyámmal

nem mondja el, miről azt gondolná, izgat vele. De hovatovább nem  is mond semmit! S én annál jobban izgulok, mert nem is tudom, mikor izgulhatnék, ha egyszer semmit se mond. Mindig!

De az is lehet, hogy csak érdektelennek tart. Elidegenült.

Nagyon sajnálom.

(én annyira nyilt vagyok, gyanútlan és kiszolgáltatott...Traktálom olyasmivel is, amivel nem is kéne.../?) Nem kéne!


junius 28.

el is hallgathatok

én el is hallgathatok
ha sokalljátok beszédem

de sokkal egyszeűbb lenne
ha nem figyelnétek rá
és befognátok a szátokat
nem karattyolnátok
össze-vissza
felét se értve meg
mondandómnak

hát igen
igy van ez
,
***

s már meg is történt
(szerencsére)


junius 30- julius 5