2023. október 7., szombat

tél előtt

keresek egy kis napot

már nem éget

lágyan simogat

ősz van


s jön a tél

már fázom

jóval előtte


ó, ha napelem

lennék/ 


félúton

 



Már békességben vagyok a kutyákkal.
A harapós emberekkel még nem....







2023. október 6., péntek

nyolcvanon túl...

 már túléltem anyámat

egy kicsikét

már jogtalanul élek

ajándék minden nap

az örökkévalóságból

elvéve


hol igy vagyok

hol úgy vagyok

anyám ment el

túl korán

élhetett volna

még éveket

hiába mondták

szép kort élt meg

az öreg kor nem szép

csak adomány

ráadás

(nig adják)

és élni kell

mig csak lehet


de nem lehet

tovább....

hol van

 Hol van ez a kislány?

Anyucinak becézett
Nem akart megbántani
S ha mégis, bántotta
Mert úgy szeretett
Csak nézte hogy dolgozom
Írok, írok, mosok...
S örült ha èszrevettem
ő mit csinál, hogy olvas
belemerülve egy könyvbe
kedvére és ő volt
a világ legboldogabb
embere
az olajjal fűtött szobában
játékaival, könyveivel,
a naplójával...
s a rádióval.
tévé nélkül is...
Rég volt
Vagy 30 éve
De tudom
Ott van
Valahol
Az évek alján
Ma is
(Csak kicsit
elrejtve)

2023. október 5., csütörtök

Petőfi busz

 A könyvtári napok keretén belül megállt egy busz Petőfi relikvikkal



előttük egy osztály, akikkel épp meg is telt a busz

nem maradam ott, bár volt iedegenvezetás is



az egyiptomi előadás után mág maradt pár perc 4-ig (mert csak addig volt nyitva)

hát sok jót nem mondhatpk

szegényes és gyerekes az állománya

de azért a gyerekeknek biztos többet mondó

jöttek is osztűlyaikkal állandóan... még másnap is


a ló másik oldala

 A LÓ MÁSIK OLDALA

eddig nekem úgy tűnt, hogy minden Nobel dijas MAGYAR akinek kis köze is van a magyarság(á)hoz, és büszkén verjük a mellünket, kapcsán. Lám-lám, van , aki máshogy is gondolja...


Kollár Árpád

 
Mi a magyar? Krausz Ferenc Nobel-díja és a megnevezés nehézségei: érzékelem, hogy a sajtó munkatársai keresik a megfelő szavakat a friss Nobel-díjas kutató identitásának körülírására. Több variácót villantott fel az országos internetes sajtó: magyar származású, magyar születésű, magyarországi születésű... Mind-mind az eltávolítás gesztusa, annak jelzése, érzékeltetése, hogy a díjazott nem él Magyarországon. (Úgy írom mindezt, hogy holtbiztosat nem tudok Krausz Ferenc nemzeti hovatartozásáról. Az is lehet pl., hogy németnek vallja magát, és tiltakozna az ellen, hogy magyarnak nevezzék.) Ezzel a hipotézissal együtt is tanulságos, hogy egy Magyarországon született, magyarországi egyetemen diplomázott embert így vagy úgy, de provinciálisan leválasztunk a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók közösségéről és legfeljebb az érintkezést, a származást jelezzük. Holott egy nemzethez való tartozást nem az határoz meg, hogy hol él adott pillanatban az ember, sőt, még az sem feltétlenül, hogy hol született. Ugyanezt a dilemmát, maszatolást, nyelvi bűvészkedést érzékelni az ország határán túl született magyar emberek meghatározása kapcsán, ami személyes okokból még jobban szokott zavarni. Nem származású, nem születésű. Egész egyszerűen csak magyar. Akkor is, ha régóta máshol él. Nevezzünk mindent annak, ami. Mindenféle jelző és értékítélet nélkül. Egészen addig, amíg mást nem állít magáról, amíg nem látjuk jelét annak, hogy pl. többes identitású. Addig ez egy pofon egyszerű nyelvi kérdés, nem politikai, nem geográfiai, nem idegenrendészeti, stb..


Az összes reakció:
Tamás Gábor


ha

  ha álmodtam, audtam is (?)