...teljesen szabálytalan lett, talán még szabálytalanabb , mint tavaly...(Lásd: http://lineas.freeblog.hu/archives/2008/10/08/szabalytalanul/
ilyenkor, a bőjt előtt kötelező, sőt micve (jótett) sokat enni - gondoltam korán ebédelek, és korán estebédelek is , hogy - a naptárokban már utánanéztem - 18,13-kor kezdődő bőjtig megfelelően jóllakhassak - a korai ebédből nem lett semmi, mert a kiszemelt étterem éppen használt bőrruhák árusításásra adta bérbe az utcai éttermét (Sőt már a járdán is felállitottak egy fogassort) - igaz, hogy beljebb invitáltak volna egy billiárdtermen túli sötétebb helyiségbe... , de valahogy nem volt kedvem..., mentem a város másik éttermébe, aztán cukrászdába (oroszkrémtorta), aztán Tescoba (vettem szőlőt, meg mirelit lazacot - tegnap már krumplit máshol), csak aztán kifutottam az időből, és épp lyányom hivott 6 körül, mikor már sült a krumpli... fontos megbeszélnivalónk volt... (ők már megvacsoráztak, indulóban voltak a zsinagógába - fél 7-re. Kicsit megint kifutottam az időből, mikor már megsült a krumplim és láttam, hogy a mirelitlazacot legalább 8-10 percig kéne sütni, akkor gyorsan tojást ütöttem az olajba, a tükörtojás másodpercek alatt elkészül... igy is 3 perccel "túl"ettem az időt, de majd annyival tovább is fog tartani a bőjtöm - lényeg a 25 óra... meg úgy se lehet tudni, pontosan, mikor jön fel az első csillag pont mifölöttünk...
ha be akartam volna menni a legközelebbi, szegedi zsinagógába, már fél 5-kor el kellett volna indulnom a busszal, úgy gondoltam, inkább holnap maradok ott végig, a záró imáig meg a sofárfuvásig...
tehát úgy döntöttem , itthon imádkozom; felvettem a fehér köpenyem (ami utoljára akkor volt rajtam, amikor még tanitottam benne, de szinte új és hófehér, és hirtelen nem tudtam más fehérbe bújni - a fehér a tisztaság és a feloldozás szine - meg a halotti ruháé is... (arra azért most nem akartam gondolni, hogy vajon jó lenne-e ha ebben a köpenyben temetnének el majd..., amúgy meg... ezt a mondatot most inkább nem fejezzem be, talán el se kellett volna kezdeni... meg hát egyáltalán ünnepen egykori munkaruhámban lenni..? de hát én ebben a "munka"ruhában is szép, nemes, irodalmi gondolatokat adtam át, és a vallásunk is tanulást/tanitást a legfőbbnek tatja , az iskolát talán még a zsinagóga elé is emeli...)
ezután előkotortam a kották közül a szivhezszóló Kol Nidrét (kézzel irtam le valamikor gimnazista konzisként -akkor is játszottam utoljára) kivettem a tokjából a hegedűmet, délután már behangoltam, most újra kellett kicsit "tisztitani", és eljátszottam a Kol Nidrét.... úgy ahogy tudtam, mindenestre szivből...többször is, a végén már egész jól... és remélem tisztán is, mert az a legfontosabb...
aztán végigimádkoztam az esti imákat... (kivéve amit csak közösségben, minjenben lehet)
teljesen szabálytalanul be volt kapcsolva a számitógép a látókörömben, ki akartam kapcsolni még az ünnep bejövetelekor, mert zavart is a búgása, de épp a legutóbbi bejegyzés fotója, a 65-ben lebontott, de a fotón még teljes diadalában mutatkozó zsinagóga épülete boritotta be a teljes képernyőt, úgy hogy úgy döntöttem, bekapcsolva hagyom, és ima közben is néha odanéztem, mintha a régi zsinagógánkban imádkoznék...
Istenünk, őseink Istene! Bocsásd meg vétkeinket az engesztelés e napján..."
aliz2. :: 2009. szept. 27. 21:10 :: még nincsenek kommentek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése