mára két előadás is jutott
egyik a Nyugathét másodikja a gimiben
másik egy orvosi- a szegedi (szabad)egyetemen
kicsit sok(k) volt
az előírttal ellentétben nem a gimi tágas aulájában, hanem egy osztálytermébe volt(unk) beszorítva, először azt hittem, biztos a patinás József Attila teremben leszünk, ami nekem is mindig kedvencem volt, jó volt benne magyar irodalom órákat, vagy irodalmi színpadi próbákat tartani annak idején - hiszen ide járt J. A. is, és ugye van genius loci..., vagy legalábbis úgy érezzük...
de kiderült, hogy a szomszédos terembe telepítettek bennünket, ahol menet közben vettem észre, a fali képekről, hogy Pulitzer emblémája van a teremnek - mondjuk távoli kapcsolat itt és így is fellelhető egy folyóiratra emlékezés és a "sajtó"király közt - csak talán a műfaj más...
mindegy is... A PIM-ből Kelevézi Ágnes tartott rövid előadást, amit a PIM honlapjára alapozott , közelebbről a Nyugat-tal kapcsolatos oldalaira. A 100 éves a Nyugat - összeállítására.
felvilágosította a hallgatóságot arról, hogy nem fanfárok fogadták 100 évvel ezelőtt a Nyugat születését, (s az is -41 utáni visszavételét követően- nem kis szerencse, hogy most ennyire ünnepelhetjük a születésnapot, mégis.) (De hát ezt már megszoktuk, minden új mifelénk támadásokat vált ki, különösen akkor , ha a provincializmussal, a bezárkózással, a "magyarugar",-ral az operettvilággal szemben , kifelé, Európa, a nagyvilág, a "Nyugat" felé nyit. És az európai műveltséget tűzi ki célul, önmagu(n)k művelését, és mindenféle ideológia fölé az esztétikai mércét helyezi. ( '908. január a kezdet, de már júliusban Párisból Ady azt írja Fenyő Miksa szerkesztőnek, hogy úgy hallja, megszűnt a Nyugat, (akkor hova küldje a kéziratot.) A támadások (amiből Adynak már korábban is kijutott) paradox módon persze használtak az ismertségnek; mindenki róluk beszélt, nevük - paródiák révén is: Addideendre, Üstmilán - ismertebb lett szinte, mint az írásaik. (ma is ismerős a képlet.) Műveiket, ha foglalkoztak is velük, általában értetlenség fogadta (Babits Fekete országát vagy Ady Fekete zongoráját pl.) ,"becsületrablás, hazaárulás", "össze akarják zúzni nemzeti öntudatunkat"... így harsogtak. (ismerős?)
a Nyugat ereje és nagy érdeme az volt, hogy mint műhely és fórum működött, figyeltek egymásra és meg is védték egymást.
ez a kettősség tartotta fent 33 évig, 3 generációján (és egy ovódáján) át (amiből nőtt fel az Újhold nemzedék (Ottlik!) - A PIM honlapon láthatók legjelentősebb szerzői . Mekkora gazdagság! És ehhez kapcsolódóan egy "játék" - összeállíthatjuk kedvenc, elképzelt Nyugatszámunkat, "társszerkesztő"-ként". (Persze nekünk már könnyebb dolgunk van, mint a kortárs szerkesztőknek.)
Gondot fordítottak a közönségépítésre is! Vitákat, matinékat, irodalmi esteket rendeztek. Felolvasásokat. Volt egy plakátjuk: "MINDEN MAGYAR EMBER OLVASSA A NYUGATOT" -állítólag Karinthy hozzátette: "A TÖBBIEK PEDIG ÍRJÁK" Az előadás számomra legerősebb benyomását ugyancsak Karinthy okozta. A PIM aranyhanganyagából (nem, nem Babits Az Esti kérdéssel! - ami magam is feltettem magyar órákon, bakeliton), hanem Karinthy erős, nyomatékos dikciója, évszázadot átugorva, szólított meg:
"HALLO ITT KARINTHY FRIGYES, KÖLTŐ, A HUSZADIK SZÁZADBÓL.
MÉNÉ
TEKEL
HALLGASD
MEG, AZTÁN MONDD UTÁNAM EZT: / VERSBEN MONDOM, HOGY JOBBAN
MEGJEGYEZD
SZÍVEDBEVÉSEM ÉS FÜLEDBERÁGOM: / ROSSZ VOLT EMBERNEK LENNED A VILÁGON,
E KORBAN, MELYNEK MÉRLEGE HAMIS, / S MEGCSAL HOLNAP, MERT MEGCSALT TEGNAP IS
.......
Az orvosi előadás témáját nagyon fontosnak tartottam, ezért mentem be, nem halmozási vágyból. (meg lányomnak is egy könnyebb kabátot be kellett vinni). Nos, a téma: agyunk vérellátása... - létkérdésnek látszik, mindenféle szempontból. Ha az nem megfelelő, nincs egyéb előadás vagy bármi "intellektuális"élvezet se. Sokkal nem lettem okosabb gyakorlati szempontból, s főleg az agyi vérkeringés vizsgálati lehetőségeiről volt szó. (Végre viszont tudom, mi az az MRI (mágneses rezonancia kép) - és miért tartott olyan sokáig unokabátyám vizsgálata ill. a vizsgálat feldolgozása ezzel a bonyolult, drága de nagyszerű szerkentyűvel.) De a legelgondolkodtatóbb mondat a mellettem ülő idősebb (tanár)úr szájából hangzott el: "azért hülyül el az ember az öregedés miatt, mert nem kap az agya elég vért." Végül is ezt járta körül, eufemisztikusabb és tudományosabb kifejezésekkel az előadó professzor is..
aliz2. ::
2008. szept. 24. 23:49 :: 6
komment ::
Címkék: eloadas, esemeny, iskola
potyi:
VálaszTörlés2008. 09. 25. 12:19
1966 és 1970 között rendszeresen hallgattam magyar órákat a Gimnázium József Attila termében. (Azóta sem jártam az intézményben, elkerültem a környékről és érettségi találkozónk nem volt!)
A József Attila versek szeretetét, Makó város hangulatát és a tanárok odaadó munkáját azonban nem lehet elfelejteni.
(A szeptember 18-i fényképnek nagyon örültem, mert azt az arcot jól ismertem...)
. aliz2.:
Törlés2008. 09. 25. 13:11
kedves "potyi" - nicknevesen is, örülök! (én épp 66-ban kezdtem tanítani a JAG-ban:)
aliz2.:
Törlés2008. 09. 25. 13:13
s a szeptember 18-i kép(em) egykori jogos tulajdonosaként pedig különösen... :)
azt az eddig elmaradt találkozót pedig meg KELL szervezni!