ó, az a szüntelen igazmondásom... mindig csak az igazat (amit annak vélsz legalább is) - azt írtam
tán ez gátolt meg abban, hogy (igazi) iró legyek
aki az igazat mondja nem csak a valódit, sőt néha tán annak ellenében is?)
én sose tudtam elszakadni a valóságtól, a való élettől, pontosan mindig azt akartam tükrözni, azaz csak leirni, tudósitani, beszámolni róla - nomeg hogy milyen nyomokat hagyott bennem...
épp elég izgalmas volt az számomra önmagában is, minek kicifrázni - gondoltam, azzal hitelteleniteném,,,
no nem baj, ilyennek is kell lenni... talán
nem adhattam mást, csak mi lényegem
s hazugság nélkül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése