...különösen a vége felé.
Sokszor mondjuk viccesen, hogy milyen jó volna , ha a nap nem 24 hanem legalább 25 órából állna. Nos, ez a "nap" tényleg 25 órás, ettől is nevezik - nem hivatalosan ugyan "hosszú nap"nak; eddig tart ui. az engesztelőnapi bőjt: előző estétől másnap estéig. Még bő két óra van hátra belőle. És abszolút szabálytalan lehet a vallási előirások szerint az, hogy én most itt pötyögök a klaviatúrán. Dehát a szombati tilalmakat se tartom be, bár azért időnként, mostanában, szoktam péntek esténként gyertyát gyújtani (juteszembe, amikor Naftali Krausékjópár éve falu- akarom mondani zsidókutató körútjukon, szombat lévén, nem merték megnyomni a kapucsengőt, hanem a szomszédtól kértek segítséget... nem is lehetünk mi sose eléggé zsidók az ő szemében...) Most viszont , hogy szombatra esett Jom Kippur , a legnagyobb zsidó ünnep, ez a "szombatok szombatja". A sófarfúvás viszont - ami "megremegteti a szíveket"- emiatt el is marad, amit én többnyire, mindig is elszalasztok, buszhoz, menetrendhez lévén kötve, ha zsinagógát akarok látogatni, s az utazás eleve, a vallási előírásokhoz képest megint csak teljesen szabálytalan. A mai nap már eddig is teljesen az volt!
Még aránylag szabályosnak indult. Lányommal -bár egyre erősebb a náthája (reggel kicsit fájt a torka és elkezdett köhögni is )) - beutaztunk Szegedre, ő fél 11-re a köztársasági ösztöndíj(a) átadó ünnepségére igyekezett, (amit idén arany- meg egyéb diplomák átadásával házasítottak össze) , én meg gondoltam, addig bemegyek -no nem a gyönyörű zsinagógába, ami mindig különleges lelkiállapotba hoz - hanem ezúttal a hideg időjárásra való tekintettel csak a díszterembe. Abban maradtunk, hogy a lenémított mobilról (megint csak teljesen szabálytalanul, de) majd megtudhatom, hogy mikor van vége az ünnepségnek, egész véletlenül néztem rá a mobilra még 11 előtt, látom 6 hivásom volt . Kisétáltam a folyosóra, nos kiderült, hogy nem 1 órával később kezdődik az átadás, -mint a hívásokból gondoltam, - hanem egy teljes héttel később!!! (Lányom mindig mindent előrehoz, mert annyi dolga van, mindig mindenen még időben túl akar lenni, mindig mindent időben el akar végezni ... Emlékszem egyszer anyukám épp a hosszúnapi bőjtöt tartotta meg véletlenül egy nappal előbb - )
Már nem mentem vissza imádkozni, (pedig otthonhagyva az én újkiadású imakönyvem itt egy nagyon patinás fordításúra találtam, s bár mióta a hébert felelevenítettem pár hónapja, inkább gyakorolnám azt, de belefeledkezem a Muszaf ima gyönyörű, szinte költői fordítású soraiba: "Kívüled nincs senki... Könyörűlj...") De alig hallatszott lányom rekedt hangja a telefonba, úgyhogy rohantam a M. kávéházba, ahol épp egy fél literes teásbögrét raknak elé az asztalra, egy turóstorta szelettel. Hát kivörösödött orrát, hangját tekintve - igencsak ráfér... kedvéről azaz kedvtelenségéről már nem is beszélve. Én, mit kérek? - kérdi tőlem a kisasszony. Én semmit , köszönöm - hárítom - épp bőjtölök...
A nap szépen süt.- vigasztalom már a buszpályaudvar felé. Bár tudom, mennyivel jobb lett volna, ha otthon marad egész nap , ki se mozdulva az ágyból, de legalábbis a lakásból.
Útközben azért bemegyünk az Áruházba, emlékszem láttam ott nagyon jó meleg, puha pijamát - ilyen megfázásós időszakba még fűteltlen szobákba valót, úgyhogy gyorsan megveszünk neki egy rózsaszinűt, s még egy express buszt is ki tudunk fogni, haza. Nagyon fáradt vagyok: majdnem egész úton alszom, itthon is folytatom - bár közben hallom a szomszéd szobából lányom még nem teljesen felszakadó köhögéseit, (adnom kell majd neki valami forrót....vagy/és fluimucilt...) Nem rég ébredtem, erős-erős fejfájásra, de ebben az esetben szabályszerint is a gyógyszer bevétele miatt megtörhetném a bőjtöt, mert a vallási szabályok szerint is az egészség, az élet a legfontosabb, de most már kitartok, fejfájással is, s ezt az immár szűk két órát most már igyekszem magambaszállással tölteni.... ahogy tulajdonképpen az egész 25 órát kellett volna!
aliz2. :: 2007. szept. 22. 17:17 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: blogiras, egeszseg, epizod, lanyom, unnep
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése