Unokabátyám 60 éves találkozójára nem tudott eljönni Kanadából, viszont írt egy email-üzenetet az osztálytársainak, 3 fényképcsatolmánnyal - amit - kinyomtatva - elszállítottam nekik. A kéréssel, hogy a címeiket megkaphassa.- Sikerült még a kezdés előtti percekben a gimnázium épülete előtt rájuk találni. Egy nagyon szimpatikus, fehér hajú osztálytárskinézethez fordultam. A szervezőt kerestem, aki épp taxiból szállt ki. Mondtam, én vagyok osztálytársuk unokatestvére, erre egyből, izgatottan rákérdeztek: Jön-e?! Sajnos nem, csak a levelét hozom... csak amikor a várt címekre terelődött a szó, azt majd én elintézem - mel fojtotta belém a szót -addig kedves, türelmes, még kezet is csókoló osztálytárs - főszervező. Akkor nem is kell visszajönnöm érte?- Nem, majd elküldjük neki.... S már fordult is a taxishoz , jelezve, hogy dél körül jöjjön vissza. Én meg mentem a biciklimért, s csak később jutott eszembe, hogy miért is lett ez a gyors váltás. Csak nem a címeiket féltették. Tőlem? "Fortélyos félelem igazgat minket"...? Még mindig? Vagy mifelénk mindig is? Unokabátyám a levél végére odaírta lakcímét, emailcimét, telefonszámait... és elküldte nekik -fotón - egész nagy családját, akár egy tablót: (az ő osztálytablójuk sincs meg.) Emlékszem, valami fáklyás iskolai felvonulásukra, '48-ból, amire engem, a 3 évest is elvitt unokabátyám, a 18-asok közé. Lábakra emlékszem, a sorok mélyéről, lentről, és a fölöttem imbolygó fáklyafényekre. De azok vagyunk-e még, akik
akik akkor voltunk!? 7 évenként még a sejtek is kicserélődnek. Lehet, hogy csak az emlékezés tartja meg a folytonosságunkat. Talán épp ezért kell emlékeznünk?
fotounokabátyám és (hm...) én, 65 éve
és most, családjával
aliz2. :: 2008. szept. 14. 0:42 :: 12 komment :: Címkék: , foto, iskola, kapcsolatok, rokonok
evika:
VálaszTörlés2008. 09. 14. 9:37
Az én címem feltétlenül add meg neki, jó?
evika:
Törlés2008. 09. 14. 9:39
Mégsenemis. Azt hittem, Tomiról van szó. Bocs. Túl korán vagyok, úgy látszik.
aliz2.:
Törlés2008. 09. 14. 10:47
Tominak is unokabátyja ő!:)
aliz2.:
Törlés2008. 09. 14. 10:47
Tominak is unokabátyja ő!:)
évi:
Törlés2008. 09. 14. 12:09
Micsoda nagy családja van:)
8. aliz2.:
Törlés2008. 09. 14. 12:17
és ugye milyen szépek? - és a fiúunokái olyanok, mint ő volt! :)
evika:
Törlés2008. 09. 14. 14:41
Tudod hogy hívott engem Tomi? Csuszpájznak. Abból lett később a Rózsi által is használt Csucsi.
Egyszer meg kellene írnom a neveim történetét. Eddig HIVATALOSAN volt 5 nevem és abban Csuszpájz nem is szerepelt.
aliz2.:
Törlés2008. 09. 14. 15:10
hát, elnevezésekben nagy volt... (engem julacsekezett:) nem nagyon örültem neki!
Otto:
Törlés2008. 09. 18. 20:33
Ki az evika? ismerem en? Koszonom a jegyzest es kuldjed el nekem a regi kepet.
aliz2.:
Törlés2008. 09. 18. 20:54
Drága Ottó! Evika Grűnhut (most Gábor) Évi. Őt nem ismerheted, mert akkoriban született, amikor te eljöttél Magyarországról. Laktak Tomiékkal egy házban, szomszédok voltak, és jóbarátok. Az apukáját ismerhetted, orvos volt.
A képeket majd igyekszem küldözgetni!
A címeket remélem tényleg elküldik az osztálytársaid!