Mór (Moritz) Jellinek

 

Ladányi Ida
édesanyád

 

→

 

Löwinger Mária (Bárány)
édesanyja

 

→

 

Bárány Irén (Ungár)
anyja

 

→

 

Ungár Mária (Vissza)
édesanyja

 

→

 

Eliézer Bak József rabbi
apja

 

→

 

Zvi Hirsch Bak rabbi
az apja

 

→

 

Sára Eszter Broda
a nővére

 

→

 

Bak Áron rabbi
fia

 

→

 

Sarah Jellinek
a lánya

 

→

 

Dr. Moritz Jellinek
a fia

Jellinek Mór (Moritz)  Adolf és Hermann öccse, a harmadik fiútestvér. csak úgy az ölembe pottyant ez a ragyogó portré róla, rögtön a google első képe, jókor is, 

mert a gyönyörű Benczúr festményen csak találgatni tudtam, ki lehet... hiába a névaláirás

de most már itt is felismerem.. ni vélem...

különösen jobb felbontásban

1823-ban született , Magyar Brodon...,június 13-án,  Budapesten halt meg 1883-ban, június 13-án, Károly krt 2 , stroke.   Pesti izr. temetőben temették nagy részvét és gyászoló tömeg mellett

Ő is (mint testvérei Adolf és Hermann) Prágában,  Lipcsében tanult az egyetemen, jogot és nemzetgazdaságtant,  közgazdász lett

ő is (mint Hermann) részt vett a 48-as osztrák forradalmi mozgalmakban, tevékenyen, és ezek előmozdítására  szabadelvű , liberális lapot szerkesztett Brünnben, majd Krembósben.

az 50-es évek elején Magyarországra jött...

közgazdasági irodalommal foglalkozott, majd nagykereskedő lett: a gabonacsarnok elnöke, tőzsdebíróság létesítését szorgalmazta, részt vett a Tőzsde alapításában, és elnöke volt a Gabonatőzsdének,

1864-ben kezdeményezte a lóvontatású vasútvonal társaságot,

, s a vasút vezérigazgatója lett (ennek szentelve életet)

lóvasút ünnepélyes avatása 1866. Vasárnapi újság, újságrajz

több, jelentős közgazdasági cikket irt, (a Honba , (Jókai lapjába) az Akadémia évkönyveibe )  sokat irt és sokat tett is a magyar kereskedelem felvirágoztatásáért, magyarításáért!

(A Hon hasábjain nagy és sikeres mozgalmat indított a kereskedelem magyarosítása érdekében; szakszerü tanulmányokat irt a gabonaárakról, az országos statisztika szervezéséről, melyek - mint több más közérdekü tanulmánya - a magy. tud. akadémia akkori évkönyveiben jelentek meg. )

. Önállóan megjelent művei: Program egy kombinált mezei gazdasági bizományüzlet iránt (1861); Die niedrigen Getreidepreise (1865)."

1867-től honvédegylet tagja

sikerdús és eredményes: 

1883-ban strokeban halt meg, mély részvét kísérte, mint általában a "nagy " embereket,,,, akinek sokat köszönhet a társadalom, amúgy is közszeretetnek örvendett , jóságos volt, mindenkihez, a társasága külön gyászjelentést adott, ami mély fájdalommal tartalmazza érdemeit s a veszteséget 

a családé:  (ebből leolvashatóak a családtagok)

nekrológja a Vasárnapi újságban: 

temetéséről irta a Pesti Hirlap, június 16-án, hogy óriási részvét mellett ment végbe. már  négykor nagy tömegben zajlott a nép a Károly krt és a Kerepesi ut közt, a rendet rendőrök tartották font,Jellinek Adolf hitszónok, a testvére nem tudott jönni orvosi tilalom miatt,  helyette Georg fia jött, a bécsi egyetem jogi tanára, mindenfelől mintegy 200 részvéttávirat érkezett a gyászoló családhoz. Henrik fiát Brüsszelben érte a halálhir, Marcellt Münchenben, azonnal hazaindultak, Bécsben már nem érték el a csatlakozást, különvonattal jöttek Pestre..a család 6, a társulat 5 koszorút helyeztek az első emeleti lakásban levő ravatalra...és még számtalanon.az akadémia képviselői is, országos nobilitásokig..s nem csak rokonok, barátok, a lakosság is nagyszámban .főkántor énekelt  és hitszónok mondott beszédet.-. ."