nos Georg Jellinek valóban hires alkotmányjogász lett, s (némi igazságtalan, antiszemita nehézségtámasztások után) végül is a Heidelberg-i egyetemen kötött ki elismert professzorként...
épp most került a kezembe egy disszertáció, mit "belőle" írtak, s mostanában
valóban korszakalkotó volt amit tett pl az államjog területén...
"EGY MODERN KLASSZIKUS:
GEORG JELLINEK ELMÉLETE
Az állam egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású elméletét Georg Jellinek
fejtette ki a XIX. század harmadik harmadában és a XX. század elején. A gazdag és változatos irányokban fejlődő államtudományi hagyományt Jellinek
úgy folytatta, hogy egyben meg is újította azt. Amint az orosz írók – legalábbis
Dosztojevszkij szerint – „Gogol köpönyegéből bújtak ki”, úgy a XX. századi államtan legjelentősebb képviselői is Jellinek köpönyege alól léptek elénk. (Takács Péter) " (készülő könyvéből..)
***
1851 június 16-án született Lipcsében s meghalt Heidelbergben 1911 január 12-én, csütörtökön
a bécsi egyetemen tanult jogot, és művészettörténetet, filozófiát, majd Heidelbergben és Lipcsében filozófiát, történelmet, jogot..
1872-ben filozófiai doktori diplomát szerzett Leibnitz és Schoenhauer világképéről írta a disszertációját :
"Die Weltanschauungen Leibniz és Schopenhauer Indokai és indokolása. Az optimizmus és a pesszimizmus tanulmánya a filozófia doktori fokozathoz.
Jogi diplomamunkája ( az igazságosság, az igazságtalanság és a büntetés társadalmi-etikai jelentése ) 1874-ben jelent meg. Dr. jur. Bécsben. ezt is megkapta , a jogi doktorárust.....
:De sajnos pályakezdését antiszemita diszkriminációk árnyékolták!!! (még s már akkor!!!!) ????
Bécsben 1878..ban a Bécsi Jogtudományi Kar elutasitotta a társadalmi-etikai jelentéssel
büntetés...sel kapcsolatos munkáját. Nem nem tűnt indokoltnak, tekintettel e dokumentum nemzetközi fontosságára.... De az igazságtalanság besorolásával és az abszolút és relatív igazságtalanságról szóló próbaelőadással Jellineket mégis csak 1879-ben a jogi filozófia témájában habilitálták.
A szerződések jogi természetét 1880-ban ismét elutasították -, ezt ismét az antiszemitizmus motiválta. "hátrányos megkülönböztetések" érték (Takács Péter megállapitása szerint is, ő ezt irja minderről:
"habilitációs kérelmét (1878) majd professzori kinevezését (1889) alaptalanul elutasitották .....Bár ez egyértelműen nem bizonyítható, ebben alighanem a bécsi egyetemen is ható antiszemitizmusnak volt szerepe (apja, Adolf
Jellinek, ugyanis a kor ismert rabbija volt, s családja a monarchia asszimilálódó
zsidóságának jellegzetes útját járta), ami – s ez ugyancsak nem bizonyítható,
de alkalmasint felemlegetik – a konzervatív-katolikus egyetemi körök „suttogó
propagandájával” is kapcsolatban állt.
Csak 1882-ben adták meg Jellineknek az általános alkotmányjog és a nemzetközi jog oktatásának engedélyét...."
1883 és 1889 között Jellinek kinevezése csak "rendkívüli", s a Bécsi Kar teljes professzorává avatása meghiúsult.
Igy aztán ennyi huzavona után , 1889 augusztusában Jellinek benyújtotta lemondását a bécsi karnak.
De már 1889 novemberében a berlini Jogi Kar kijelentette, hogy Jellineket minden alaki követelménnyel habilitálják. (na végre)
Baselban tanitott egy évet, majd a
Heidelbergi Egyetem Jogi Karának teljes és rendes professzorává nevezték ki. itt kifejlesztett egy európai, sőt, világszerte működő tudományos karizmát....Haláláig itt dolgozott...elismerésben és szakmai megbecsülésben volt része,,,,
itt írta valóságos bestsellereit: , amelyek szintén nemzetközi figyelmet kaptak: a szubjektív közjogok rendszere (1892), az emberi és polgári jogok deklarálása (1895), a kisebbségek joga (1898), az állam általános elmélete (1900), alkotmányos változások és alkotmánymódosítás (1906),A régi küzdelem az új törvény (1907), valamint a német kormány és parlament ellen (1909). stb
Georg Jellinek 1911. január 12-én halt meg Heidelbergben.
****
az "osztrák közjog megalkotójának" tartják
1900-ban összeállitja főmunkáját az állam általános elméletét, 1891-től az alkotmányos jog, nemzetközi jog, politika professzora a heidelbergi egyetemen
Megtestesítette a legjobb német tudós típusát: szerinte az egyetemes oktatás, ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy jó tanár, aki egy nagy, nemzetközi hallgatói csoportot egyesít, és |termékeny, ötletes kutató. A nemesség és az egyeztetés, az emberi és tudományos érzékenysége dicséri ...
Max Weber (hires szociológus munkatársa az egyetemen) felismerte személyiségének legbelső titkát az élet olyan bölcsességében, amelyet a zsidó lelkiség forrásai tápláltak.
"a vallások szociológiájának politikája és feladata "(itt Max Wéber Georg hatására fogalmazta meg ötleteit, de sajnos nem fejezték be a projectet)
ám látom az összefüggést: manapság meghirdettek az Eltén Phdseknek egy ilyen kurzust: a Politikatudományi Doktori iskolában,Georg Jellinek És Max Weber munkássága
Még első művében leszögezi, a jog etikai minimum , jog és erkölcs viszonyát vizsgálva, a jognak is erkölcsi tartalmat követel (ha nem is a legnagyobbat)
foglalkozott jogalkotással, államtannal,(eredetileg alkotmányos ügyvéd)
államelmélete 3 alappilére: állami terület, emberek, hatalom.... (ma is alkalmazzák az (általános) államelméletben
1907-ben a heidelbergi egyetem első zsidó lektora (ezt fontos kiemelni ,? a bécsi előzmények ismeretében igeni!
nős, Camilla Wertheim (Jellinek) felesége, (1860-1940) , 6 gyerekük születik, de csak 4 éri meg a felnőtt kort, Dóra lánya túléli Therezienstadtot, (több mint 100 éves koráig) de Ottó fia a holokauszt áldozata...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése