Hermann Jellinek -1848!

Adolf testvérét, Hermann Jellinek-t (született 1823-ban) 26 éves korában kivégezték, az 1848-as magyar nemzeti mozgalommal való kapcsolatának köszönhetően . 

Tiszt, iró, újságiró.....és forradalmár!! Adolf öccse. Önállóan tanult Prágában, Kanttal, Schellinggel  foglalkozik, itt még rabbi akar lenni, de később minden vallást elutasit.... Lipcsében (Adolfhoz megy oda,   ott nyelvre tanitotta) doktortust szerzett. Leibnitzcel ellentétes filozófiai nézetei voltak, (200. születésnapjára  tartott előadásban) ezzel vonta magára a figyelmet...Lipcséből, (hol tanult a filozófia mellett zsidó, protestáns és katolikus teológiát, közgazdaságtant, jogot, nyelveket és irodalmat, valamint a természettudományokat is)  politikai nézetei (agressziv beszédei és irásai ) miatt kiűzték. Berlinbe költözött, ott folytatta radikális politikai útját (szoros  volt kapcsolata Bruno Bauerrel)  ezzel elidegenedett Adolftól. Politikai okokból Berlinből is kitoloncolták, cikkei radikalizmusa miatt   Bécsbe ment. 1847- ben. Itt mint újságiró hevesen radikális cikkeket irt a Habsburg rezsim  ellen, előbb az Algemeine Oesterreichische Zeitungban . majd később a Der Radikale c.lapban, mit együtt szerkesztettek Julius Becherrel. Az 1848-as bécsi forradalom kudarcakor és a katonai törvény kihirdetésekor barátai tanácsolták, hogy meneküljön, de ő maradt , és november 9-én letartóztatták, majd november 23-án ,  ,kivégezték

halála előtti este ezt kiáltotta: a nyomtatott betűimet nem tudjátok lelőni

elszántan kiméletlenül harcolt utolsó lehelletéig az irott szó fegyverével

(Mikor fivére Adolf Jellinek a mexikói Maximilian császárról , az osztrák császár fiatalabb testvéréről irt, akit polgári törvény szerint lőttek le ,  világosan utalt saját testvérére, akit egy katonai bíróság kivégzett, majd felszólított a halálbüntetés eltörlésére, a politikai cselekedetekre és az igazságszolgáltatási folyamat reformjára. )

Egyébként  Henrik  Írásainak hangja mindig polemikus, agresszív, gyakran szarkasztikus volt, például amikor a Felvilágosult zsidók megtévesztése és emancipációs képességük című kiadványt ismertette.(1847) gúnyolódott azoknak a zsidóknak az erőfeszítéseiről, akik úgy gondolják, hogy elérhetik az egyenlőséget azzal, hogy a zsidó hit megvilágosodott vallásként ábrázolja a megvilágosodás céljait.

Művei közül legismertebb az Uriel Acostas (1847) (mindenesetre érdekes, hogy egy olyan emberről szól aki kiábrándulva a katolicizmusból,  épp a zsidó vallást vette fel)

***

sajnos , nem találtam róla semmi portrét, helyette felteszem utolsó munkatársáét és barátjáét, Becherét (jobb hiján:( végül is ezt az arcot elég sokat láthatta közös szerkesztésük közepette...)