Solomon Markus Schiller--Szinessy rabbi és tudós , Cambridge

találtam ágbogas, gazdag családfámon, még egy hírneves rabbit (nem volt nehéz) ő is Bak Hirsch  testvérének unokája, (Cambridgeben):

te
 

 

→

 

Ladányi Ida
édesanyád

 

→

 

Löwinger Mária (Bárány)
édesanyja

 

→

 

Bárány Irén (Ungár)
anyja

 

→

 

Ungár Mária (Vissza)
édesanyja

 

→

 

Eliézer Bak József rabbi
apja

 

→

 

Zvi Hirsch Bak rabbi
az apja

 

→

 

Phineas Bak
a testvére

 

→

 

Telce Schill
a lánya

 

→

 

Salamon Marcus Schiller-Szinessy
fia

úgy látszik mint a búvópatak öröklődik a rabbiság e családban (különösen eleinte)

(BAK Hirsch testvére:)
Phineas Bak fia
(felesége Hedel Bak)

lányuk: Telce Schiller (BAK) (meghalt 1859. augusztus 18)   férje: Schiller Mayer (1780-1861)
s egyik fiuk a nevezetes rabbi:

SOLOMON MARCUS (néha Mayer)  SCHILLER-SZINESSY    

1820 DECEMBER 23-ÁN SZÜLETETT, Budapesten (Óbudán) régi rabbicsalád ivadéka, (apai ágon is!) dajjan és a rabbitanács  tagja apja, ő már 10 éves korában kívülről tudta az Ótestamentumot, tanult Nyitrán, GolezTerikanban, és a pesti egyetemen (1840-44)

1890 március 11-én halt meg Cambridgeben

magyar rabbi és tudós

filozófia és matematika  (bölcseleti) doktorként végzett a Jénai egyetemen, majd rabbinak nevezték ki, ezt követően kinevezték a magyarországi Eperies Lutheránus Kollegium adjunktusává (1945-48 hitszónok itt és a héber nyelv tanára)

A szabadságeszmék lelkes terjesztője, héber lapokban megjelent versei közt a Szózat héber forditását is közölte.

az 1848-as nagy forradalom  alatt támogatta a forradalmárokat a magyarok és osztrákok közti háborúban, honvédeket toborzott, bejárván az országot , mindenütt szónoklatokat tartott, majd beállt maga is katonának, honvédszázados, utász, és ő  hajtotta végre Török tábornok parancsát.. a szegedi hidat felszedette 1849-ben, hogy ezzel megállítsa  az osztrákok előrehaladását. megsebesült, Haynau hadifogságába került, elítélték, erődbe zárták, honnan a tervezett kivégzése előtti éjszakán sikerült elmenekülnie Triszetbe, áthaladt  Irországon, Corcba landolt, majd  Dublinbe került, ahol gyülekezeti meghívásra prédikált, ezután Londonba ment, majd 1850.ben Manchesterbe, itt reformgyülekezetben is szónokolt (Régi Héber Gyülekezet) vezetője

Feleségül vette Georgiana Eleanor Herbert-t (1831-1901), aki "átalakult" a judaizmushoz (eredetileg nem volt zsidó?)  és Sára nevet kapott. Elsőszülött gyermeke Alfred Solomon (1863-ban született), aki apjához hasonlóan egyetemi tanárként kezdte, de eltűnt, és valószínűleg az I. világháború alatt halt meg tudósítójaként, özvegy és lánya, Regina Ella (1893–1984) elhagyásával. , Hamburgban . Az utóbbi gyermekek között szerepelt Theresa Antonia (1864-1865), Eleanor Amalia (1867-1922), Henrietta Georgiana (1869-1939) és Sydney Herbert (1876-1964).(összesen 9 gyermekük volt)

Manchesteri poziciójáról 1863-ban lemondott ,  Cambridgbe ment, hivták, a héber kéziratok rendezésére,  s vállalta, hogy megvizsgálja a héber kéziratokat az egyetemi könyvtárban, és katalógust csinált belőlük , a    cambridgi egyetem könyvtárnoka lett, de 1866-ban kinevezték a talmud és rabbinikus irodalom első tanárának is, s ezt az állását haláláig megtartotta.

A könyvtárban  végzett munkájának gyümölcse a Cambridge-i Egyetemi Könyvtárban megőrzött héber kéziratok katalógusa,. :

 Catalogue of the Hebrew Manuscripst preserved in the University Library Cambridge (1876).

 (saját példánya)


Már 1866 óta kinevezett tudora (magántanára) volt a talmudnak és a rabbinikus irodalomnak, amelynek előadójává is kinevezték, 1878. az egyetem a Master of Arts (MA)címmel tüntette ki

 Ő volt az első zsidó Oxfordban vagy Cambridge-ben, akit felvettek a választói jegyzékbe 

 Solomon Marcus SCHILLER-SZINESSY
Solomon Mayer SCHILLER-SZINESSY
kb. élettartama: 1820–1890
Hon. MA 1877
filozófiai doktor a Schénben: Jena University, Jena, [Németország] ,
a Christ's College kollégiumának igazgatója 1877: 10: 18 Solomon Mayerként.
b. Old Buda, Magyarország, 1820
Talmudic és Rabbinic tanár 1866-79
Olvasó: 1879-90 Rabiként szentelték fel
.
Professzor: Sch: Lutheránus Főiskola, Eperges,
1848-ban
támogatta a Magyarország és Ausztria [-cu] közötti háború megoldási oldalát és a kivégzés elkerülése érdekében Triesztbe (Olaszország) , majd onnan Írországba menekült .
Miniszter: a Manchester United Egyesült Királyság, [Lancashire] ,
lemondott: 1866 - ban,
és eljutott a [Cambridgeshire] CB - be , ahol héber oktatását és a héber MSS vizsgálatát folytatta. az egyetemi könyvtárban
Az egyik zsidó mindkét egyetemen a választói névjegyzékbe kerül.
Szerzője cikkek a Encyclopaedia Britannica és Smith szótár a Biblia
d., Hirtelen CB, [Cambridgeshire] 1890.: 03: 11
apja Alfred Salamon SCHILLER-SZINESSY

— Cikkei az Encyclopaedia Britannicaban, az Academyben, Expositorban és a Journal of Philologieban jelentek meg.

Munkatársa volt az Encyclopedia Brittannicának, melybe megírta a rabbinikus irodalomra vonatkozó tanulmányokat. Tanulmányai jelentek meg továbbá a Journal of Philologyban, az Academy és Expositur c. folyóiratokban. Még Magyarországon megjelent művei: Tendenz u. Geist der zweiten Rabbinerversammlung zu Frankfurt a. M. (1845); Die Befreiung durch unseren Glauben (1845); Kanzelreden (1845)."

a régi zsidó temetőbe temették (Ipswich)

**********************************************************

IGNOTUS SALAMON LEGENDÁJÁRÓL

"Mikor Ignotus Eperjesen diákoskodik, még ismeri Holländer Leó rabbit, aki 48-ban a komáromi vár lőintendánsa volt honvéd-őrnagyi rangban és hallja a suttogó legendát Schiller-Szinessy Salamonról, Holländer elődjéről, aki 48-ban utásznak állt, aki a szegedi hídnál megakadályozta az osztrák sereg átkelését s aki legendás körülmények közt, sebesülten szökött meg az osztrák börtönből s mint a cambridge-i egyetemnek magántanára akkortájt dolgozott a világhírű cambridge-i héber kézirat-katalóguson. "

.(Bóka László)


*******


Reményi Gyenes István Érdekességek zsidó származású nevezetes magyarokról Kapu, 1991. nov:

-" Schiller Szinessy Salamon rabbi országszerte zsidó honvédeket toborzott. Maga is beállt utász közkatonának. Hőstettei után sebesülten fogságba került, kivégzése elől megszökött. Angliában Cambridge-ben professzor; az Encyclopedia Britannica munkatársa. - "


.***

1856-ban.־ a .“Szózat״ megjelenik a !לעולמים היה הוננאויא ארץ בן | אבותיך אדן ברית בבריתך, נאמן הימים. קיו לעת ותכסך חיתך | חובקתיך היא קברך, תהיה היא Fordítója Schiller-Szinessy S., az óbudai dajan fia, eperjesi rabbi és theologiai tanár, kit a szabadságharc után halálra kerestek, de ö megmenekül és mint a cambridgei egyetem tanára szerez dicsőséget és segítséget a magyar nemzetnek.

(Dr Fürst Aladár) (Magyar irók a bécsi sajtóban 1930 )


***

a DUT 50 éves törtéete  MZSSZ 1909

"..most már az orgonától kísért templomi énekkar énekelte a »Szózatot« a gyászünnepély befejezése gyanánt. A Szózat קול קרא czímű fordítását a legsötétebb Bach-korszakban közölte 1856-ban Stern M. E. Wienben a »Kochbe Jiczchak« XXI. füzetének 64—66. oldalain; fordította Schiller-Szinessy S. M. volt eperjesi rabbi, aki 1849-ben emigrálni kénytelenülvén, Cambridgeban halt meg, mint ottani egyetemi tanár, 1890 március 11-én. A közönség — keresztyének és zsidók — a templomból távoztukkor benn és az utcán nemcsak a hazát éljenezték, hanem ismételten és legtöbbször azt kiabálták, hogy »Éljen az  egyesülés!"


***


Magyar Zsidó Szemle

"Vadász Ede kitűnő munkatársunktól vesszük a következő nyilatkozatot: Szinnyei József ,,Magyar irók élete és munkái“ XIV. kötete 5./123. füzetének 722 lapján a rólam közölt egyéb téves adatok közt az is állittatik, hogy Vörösmarty Mihály Szózatát Kól-Kóré czimmel én fordítottam volna héberre. Elég legyen ennek czáfolatául hivatkoznom ezen M. Zs. Szemle XXVI. évfolyamának 212. és ״A pesti zsidó templom első ötven éve“ cimű közleményem 20. lapjaira és az ezeket 12 évvel megelőzte ,,Jövő“ 1897 szeptember 17-én kelt 36-ik számára, ahol épen én mindannyiszor rámutattan az 1890 márczius 11-kén Cambridgeben mint egyetemi tanár elhunyt Schiller-Szinessy volt eperjesi rabbíra mint azon magyar emigránsra, akitől a Szózat KólKóré czimű héber fordítása megjelent Wienben 1856-ban Stern M. E. Kochbé-Jiczchakjának XXI. 64-66 lapjain."

***


A Magyar Tudományos Akadémia Értesitóje 1871

269. A főtitkár jelenti ínég, hogy szünidő alatt Schiller-Szinessy úr, Cambridgeben lakó hazánkfia, Pesten járván, a cambridgei egyetem részéről azon óhajtást fejezte ki, vajha Akadémiánk a tudós egyetemmel könyvcsere viszonyba lépne.

***


A tiszaeszlári vérvád idején  (1883)   erős mozgalmat indított a babona ellen

és amikor 1887. Eperjes leégett, nagy gyűjtést indított Angliában az eperjesi kollégium és a hitközség felsegélyezésére.

***

Magyar Zsidó Szemle 1884:

Schiller-Szinessy hazánkfia, a cambridgei egyetemen, melynek tanára, a téli félévben a következő előadásokat tartja: 1. Zóhár. 2. Szakaszok a talmudból. 3. A Pirke Ávóth. 4. Midrás Rabbá és Tanchumá. 5. Kimchi zsoltárkommentárja. (Magyar Zsidó Szemle 1884)

***

Magyar Zsidó Szemle 1885

:Dr. Schiller-Szinessy hazánkfia, a cambridgei egyetem tanára, 1885 .6-ban otthelyt a következő előadásokat tartja: Zóhar ; Maimonides, Jad Hachazáká, I k. ; Pirké Ávóth ; talmud : az Ujtestamentom megviágitva a talmud és midrás által ; Targum a Birák és Kóhdletli könyveihez.

Az egyetemi év utolsó harmadában ezeken kivül még: A zsidó irodalom története

***

Magyar Zsidó Szemle  1886

Dr Schiller -Szinessy hazánkfia az 1886/T. tanévben a Cambridge! egyetemen a következő előadásokat tartja. Az elsö harmadban (Micliaelmas term.) 1. Én Jákob. Sabbath. 2. Maimonides. Misné tóra I. k. 3. Pirké Ábóth (Taylor kiadása). 4. Bevezetés a talmudba és az újszövetség megvilágítva a talmiul és midrás által. 5. Targum a birákhoz és Kóhélethhez. A második harmadban : (Lent term.) 1. Zohar. 2. Targum folyt. 3. Tauchuma (Buber kiad.) 4. Talmud folyt. 5. Kimchi a zsoltárokhoz. A harmadik harmadban (Easter term.) 1. Én Jákob. Sabbath. 2. Maimonides, Misné tóra. I. k. 3. A zsidó irodalom története. 4. Talmud folyt.

****