kék kút és sárga virág

 lebicikliztem a régi-új kút avatására, lóhalálában, mert kiderült, hogy másodszor is kiszúrhatták a bicikligumim(?) elvittem a szerelőhöz, és lányomét szedtem elő... megint.

nem tudtam pontosam, hogy hol van a helyszín, csak száguldtam a Kossuth utcán és már messziről hallottam   egy népdalos kislány hangját, meg érzékelhettem a tömeget...

egy pici kis park körül, a szobor előtt meg ott állt a polgármesterasszony és a kerület képviselője, beszéltek a néphez

kicsit elgondolkodtam

lám itt beszél a pm szivvel.lélekkel, ezek az ő emberei itt körülötte, szép számban, ezek biztos rájuk szavaznak, adott neki virápalántát is, sorban

de előbb még a forgatós néptáncosai is szerepeltek, gyerekpárosok...

az esemény vége felé megközelitettem a kút-szobrot megcsodáltam égkék szinét, szinte egybefolyt az éggel

leültem a kútperemre, az oroszlánfejeket fotózni (miből állitólag ivóviz csordogál, a megfelelő gyerek háttérrel

mikor hallom a hátam mögött:

Tanárnö

még egyszer: tanárnő!

ki lehet ez a türelmetlen tanitványom?

hátra fordulok, és látom a pm asszonyt bal kezében egy cserép sárga gerbera palántával

jobb kezében meg egy dús, nagyszermű, étvágygerjesztő piros szőlőfürttel

mit felém nyújt, megkinálva

-köszönöm, nem kérem, - mondom

ő nem akar hinni a fülének, megismétli megrökönyödve

-nem fogadja el?

- - modnom (s bevallom, még  jól is esett...)

de aztán, hogy mondta, legalább a virágot fogadjam el, nem volt szívem visszautasitani, elvettem...