Az eredetiségről alkotott fogalmunk mély kritikája – Turi Tímea az új Szvoren-kötet négyféle borítójáról
Négy különböző, ám egyenértékű borítóval jelenik meg hamarosan Szvoren Edina Kérődző Kronosz című új kötete. De vajon miért? A Magvető kiadó főszerkesztőjét kérdeztük.
A borítókat Czigány Ákos négy különböző tűzfalról készült fotóinak felhasználásával Pintér József tervezte. Miért esett Czigány Ákos képeire a választás? Kinek az ötlete volt, és hogyan rímelnek a házfalak Szvoren Edina írásainak témáira?
A Magvetőnél mint a legtöbb szépirodalmi kiadónál a szerzőnek lehet beleszólása abba, hogy mi kerül a könyve borítójára, ugyanakkor a könyvtervezés önálló szakmai tudást igénylő mesterség. Ezért gyakran van, hogy a szerzők valamiféle inspirációt mutatnak a tervezőknek: Czigány Ákos tűzfal-fotóira is Szvoren Edina hívta fel a figyelmünket mint lehetséges irányra, de a négy különböző, egyenértékű borító már Pintér József, a kiadó művészeti vezetőjének az ötlete volt.
Szvoren Edina korábban is tevékenyen részt vett könyvei borítójának tervezésében, Az ország legjobb hóhéra című könyvének borítója például az édesapja intarziájának felhasználásával készült. Ennél az új könyvnél is együtt zajlott a szerzővel a tervezési folyamat?
A mondatok a csodálkozásról esetén többek között Chilf Mária képeit is ajánlotta a figyelmünkbe Edina, de ott is Pintér József választott végül. A szépirodalmi könyvek valóban speciális esetek, hiszen miközben egy könyvborító marketing- és kereskedelmi eszköz, a szerzők és az olvasók számára a könyvborító a műalkotás része is. Ezeket a többféle, egymásnak akár ellentmondó igényeket összehangolni néha igazi kihívás.
Volt hasonló megoldásra példa a közelmúltban a nemzetközi könyvkiadásban? Képregényeknél gyakori, hogy egy kiadvány különböző borítókat kap, de annak egyszerűen csak a gyűjtök megszólítása, az eladási mutatók feltornászása a célja. A szépirodalomban jelentek meg esetleg ihletadó művek, voltak követhető példák?
A Harry Potter-sorozat házak szerinti különböző borítói és élfestései jutnak eszembe mint Magyarországon is forgalmazott példák, de az is egyfajta gyűjtői kiadás. Hasonló – bár ott a szöveget érintő szerzői – játéknak inkább Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című regényét mondanám. Smith regénye két részből áll, és minden megjelenésnél biztosítani kell a kiadóknak, hogy a megjelent példányok felében az egyik rész legyen elöl, a másik felében pedig a másik, és csak a könyvesbolti véletlen dönti el, milyen sorrendben találkozhat az olvasó a történetekkel.
A négy könyvborító az egy és a sokféleség lehetőségeivel játszik el, írja a kiadó, Szvoren Edina kötetben olvasható pastiche-ai úgyszintén (amennyiben egy szerző ír sok szerző stílusában), azaz jól látjuk, hogy szándékoltan tartalmi jelentősége is van?
A könyvtervezők a terveikkel, vizuális eszközökkel kommunikálnak, ahogy a szerzők a szavakkal. Pintér József terve szerintem azért izgalmas, mert nagyon inspiratív módon kapcsolódik Szvoren Edina prózáihoz. Épp a Litera egyik interjújában fogalmazta meg nagyon élesen Edina, hogy a pastiche-ai végső soron az egyediség, az eredetiség fogalmát próbálják lebontani. A Kérődző Kronosz írásai nem paródiák, a pastiche egyfajta komoly paródia, nem stílusgyakorlat, hanem szinte teljes hasonulás, ami mégsem az. Nagyon zavarba ejtő, amikor például Szvoren Edina Tolnai Ottó-pastiche-át olvassuk, és azt érezzük, hogy de hát ezt tényleg írhatta volna Tolnai Ottó. És ha bárki más tud úgy írni, ahogy egy másik ember, az egyszerre kényelmetlen és felszabadító tapasztalat. Számomra ebben, az eredetiségről alkotott fogalmunk mély kritikájában találkoznak a Kérődző Kronosz írásai, és az a tény, hogy négy különböző borítóval jelenik meg ez a könyv, de egyik sem eredeti.
Volt olyan célja a szerzőnek, ill. a kiadónak, hogy ezzel a gesztussal a könyv kilépjen szokványos kereteiből, és performatív térbe lépjen?
Ez egy művészi gesztus volt, ami, nem tagadom, valódi kihívások elé állította a könyveink kommunikációs és kereskedelmi csatornáit.
Végül felvetődik a kérdés: négy könyvnek számít vagy egynek? (Hány ISBN-számot kap például?)
Egy ISBN-száma van a könyvnek, mert csak a borító különbözik. Nemcsak a belső tartalom változatlan mindegyik példányban, de az előzékek is, amelyeken mind a négy tűzfal visszaköszön. A megjelenés idejéig, egy előrendelési akció keretében van lehetőség választani a borítók közül, a megjelenés után reményeink szerint a véletlen fogja megszabni, melyik borító kerül az olvasóhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése