2021. május 4., kedd

ÚTI HAJCIHŐK (2011)

 a városok közti közlekedés holtideje a megállókban való várakozás, meg eleve a menetrendhez való alkalmazkodás, a készülődés az útra. tulajdonképpen maga az út - különösen mióta pl. nincs kamionok miatti dugó meg lassitások, fennakadások - "oké" - sak:(hú, de rondán mondtam...) úgy suhanunk, hogycsakna, kivéve, ha egy szarvas miatt hirtelen fékezni kell...

úton lenni tulajdonképpen nem is olyan rossz, ha már úton vagy, megérkezni is jó (pláne haza), de elindulni? s pláne várakozni..? mert késik a busz...
nos, elviselhetőbbé teszi a várakozást, ha közben ilyen orgonabokorhalmazt lehet belélegezni a megálló mellett:
aztán, miután mégiscsak beérkezik a várvavárt busz, a sofőr is tudja, hogy az Indoház térig mész, azon ritka buszok egyikén, amik odáig visznek, azaz mostanában nem is, mert ott, azaz a szegedi vasutállomás előtti térség fel van túrva, buszmegállóstul, és a Boldogasszony sugárútra van kihelyezve a megálló, csakhogy miután épphogy eléred az IC-t, ami elé jöttél, amin lányod épp azért jön ekkor, mert ehhez van egyenes csatlakozással (egy másik )IC busz Makóra, mire odaértek a megállóba, épp kihajt onnan a busz, hopponmaradtnélkületek, pedig még utánatok is jönnek a vonatról...
mit lehet tenni beállni a közeli villamosmegállóba, ahol előttetek egy nővel épp azt játssza a villlamosvezető, hogy épp akkor indul el, amikor az kinyitná a gombnyomásra nyiló villamosajtót.(Ő is hopponmarad) Én meg -végre- csinálok egy aktuális fotót lányomról (is), aki elhatározza, hogy többé nem lesz mérvadó számára, hogy melyik - amúgy óránként jövő- IC-hez van "állítólag" buszcsatlakozás Makóra. Busz meg a Mars térről, a rendes buszállomásból vagy fél óránként indul.
Aztán a buszablakból egyszercsak a vöröslő lenyugvó Nap látványa köszön be. Sikerült valamit elkapni belőle a Maros fölött...
Otthon meg -ahova igy félórával később érünk -, a megállótól pár lépésre, hazafelé tartva, madárcsicsergés fogad bennünket.

És holnap minden hajcihő kezdődhet előlről (csak visszafelé)?






aliz2. :: 2011. máj. 4. 23:49 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: bosszusagok, lanyom, MAKÓ, SZEGED, termeszet, utazazás



4 megjegyzés:

  1. Ó, boldog idők! Amikor még utazgathattam, ha ilyen viszontagságokkal is!

    VálaszTörlés
  2. Nekünk is volt kellemetlen élményünk Békéscsabán.
    Fel akartunk szállni a buszra, de a sofőr mondta, hogy onnan több 10 méterre lesz a felszállás. Nosza, elindultunk bőröndökkel, ő is elindult. Mire az adott helyre értünk volna, ő már felszedve az ott váró utasokat elindult nélkülünk.Pár méter hiányzott volna csak, hogy mi is fel tudjunk szállni, pedig siettünk. Csak jóindulat kellett volna a sofőr részéről, hogy megvárjon minket is, hiszem ő mondta, hogy hová menjünk.
    Viszont akkor még utazhattam vonattal és busszal is.Ez is elmúlt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnàlom.De nàlam az idő minfent megszépit!

      Törlés