2021. május 4., kedd

RENDET (2008)

 Azt kellene már csinálnom, rendet!

Újabban mindent keresnem kell, mobilt, kulcsot, szinte rendszeresen. A mobil könnyen elő is kerül, mert felhívom a vezetékesemen.(kivéve, amikor lemerül, pláne ha a hosszabbítót se találom). A kulcscsomómmal ezt már nem tehetem meg, mert az csak akkor ad hangot, ha megcsörgetem, akkor viszont már meg is van - persze legtöbbször így is van, nem veszik el, semmi, legfeljebb elkerüli a figyelmem, ma is hosszas keresgélés után, mielőtt azt hittem , nincs a táskámban (a helyén) a kulcs, a végén kiderül, mégis ott volt, csak meg kellett rázni a táskát kicsit. A szemüvegem viszont még mindig nem találom...(vettem egy újat), be kellene már programozni (agykontrollal), hogy ne is hiányozzon, ne szoruljak rá... Volt már rá példa , hogy sikerült. A napokban még a piros kabbala (szerencse) karkötőm is "eltűnt". Ezzel is értelmeztem ezt a sok egyéb keresgélést, szétszórtságot, feledékenységet, szétesettséget... Horgoltam is egy újat este felé...

úgyhogy remélem, rendben is leszek most már (milyen találó a kifejezés) a külső káosznak mindig is belső oka van, persze a rendnek is... külső és belső rend összefügg, akkor jelenik meg a külső káosz, ha belül sincs rend...

mondjuk a kulcsaimat már egyetemista korom óta folyton keresem - el is neveztek a koleszos társaim "kulcskereső"-nek (akkor még nem irt rólu(n)k Örkény darabot - én vagyok/voltam az eredeti(bb) változat...)

amúgy mindig, minden megvan, mert én soha semmit nem dobok ki - ezért is van valójában rendetlenség, ha van... s ezért kerül több időbe a felhalmozott fellelése

Popper Péter most olvasott könyvében (A széthasadt kárpit) olvasok egy idézetet a világhírű fizikustól, Planctól - már másodszorra, úgy látszik , neki is nagyon megtetszett (vajon rendetlen -e?):

"Piszok minden, ami nincs a maga helyén"

én ezt hívnám rendetlenségnek.... viszont ez azt is jelenti, hogy "a piszoknak nincs saját minősége, szubsztanciális piszok nem létezik. - viszont bármi azzá válhat, ha nem a saját helyén, nem a megfelelő helyen van! De mi a megfelelő hely? Hogy férhet el annyi minden külön helyen.

"Egy szálló porszem el nem hibbant" - mondja József Attila az Eszméletben, s jutott eszembe ma, miközben betoltam a biciklim a tárolóba. Tehát: mindennek helye van, a Nap alatt!

A világban, a kozmoszban óriási rend uralkodik. Csak azért maradhat fenn, csak azért tudott keletkezni. A "rend a lelke mindennek" szólás is valami mély , alapvető, eredendő rendpártiságra, rendközpontúságra utal.

József Attila is központi fogalomként használta, de dialektikusan, a szabadsággal összefüggésben! (is):

Hol a szabadság a rend, mindig érzi a végtelent; a Levegőt -ben a rendet szülő szabadságtól várja a feloldást, megoldást "Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet!" - s én itt a "te" szót hangsúlyoznám..., ahogy a Május-ban gyönyörű képében idilli módon már meg is jelenik a szabadság által megszült rend : "A szabadság sétára megy... s ő kézengfogva vezeti szép gyermekét, a rendet!"

Ugyanerről beszél, Bartók kapcsán, a disszonancia és a konszonancia egymást feltételező összefüggésében: "A konszonancia nem egyéb megértett disszonanciánál" ("A disszonancia tulajdonképpen a probléma. Probléma nélkül annak megoldása sincs, tehát konszonancia sincs.") Az se véletlen, hogy Illyés Bartókról szóló versében az egyik legerősebb sor épp ez:"Rendet, igazit! (s ebben persze benne van a -tévesen definiált- "hangzavar" is.) (nekik az, nekünk vigasz)

És... mikor kifelé jöttem a biciklitárólóból eszembe jutott még valami, továbbgondolva az eszméletet.: "Nappal hold kél bennem, s ha kint van az éj, egy nap süt idebenn." - itt is csak látszólagos a kontraszt, az örökös nem megfelelés, szembeszegülés. József Attila, aki mindig is a teljességet áhítozta, aki a Mindenséggel mérte magát... talán épp ezzel képviselte a világ mindenkori teljességét. A Nap és Hold (világának) - egyidejű teljességét, egységét is. Amihez ő is hozzá akart járulni.

Azért mindenesetre... el kezdem megkeresni a dolgok és a magam helyét.... rendet csinálok. Szabadon.

aliz2. :: 2008. máj. 3. 23:21 :: 7 komment :: Címkék: elmelkedes, hetkoznapok, JOZSEF, kolteszet, konyv, olvasas, versű

6 megjegyzés:

  1. Nagyon szeretem ezt a bejegyzést! Sok értékes gondolat és filozófia. :)
    Nekem megvan a magam rendje, ami lehet, hogy másnak már nem az, de én csak ebben tudok létezni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én is rácsodálkoztam (régi, gazdagabb magamra:)

      at hiszem, nekem sajt rendem sincs :(

      Törlés
  2. Látszólagos lehet csak a rend, "kívül", mert ha a tökéletes rendet képtelen vagyok elérni. Ahogy Borka is írta, a magam rendjét igyekszem fenn/betartani. Ha felborul, kereshetem a szemüvegemet én is:)))
    A belső rendre mára már sokkal de sokkal jobban ügyelek, mint fiatalabb koromban. A lélek, a belső béke és nyugalom a lényeg. Ha ez megvan, a külső rendrakás, "rendfenntartás" mindjárt egyszerűbben megy:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. fura módon , azt hiszem a belső rendem jobban rendben van (hát ebbe kapaszkodom a külső rendetlenségemben)

      Törlés
  3. Én is a vonalas telefononom hívom fel a mobilt, ha nem találom, és sajnálkozom, hogy más dolgot nem lehet, ha nincsenek meg.
    Ha nincs bennem rend, sokkal több külső rendetlenséget csinálok.Így van ez velem is.
    Nagyon jó bejegyzés!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. s hányszor nem rakom vissza a vezetékes kagylóját, s olyankor nem tudnak hivni :(

      sajnos a bejegyzés elkövetése óta még rendetlenebb lettem!!! :(

      Törlés