anyu repesztette meg mindkettőt, annyira szerethette
az egyik apu igazolványképe volt, amit anyu a deportálásba is magával vitt, s hol máshol tarthatta volna biztonságos helyen, mint a melltartójában, persze ott megtört...
s persze én el is vesztettem annyira elraktam..a háború után.....
a másik képen én vagyok olyan 3-4 évesen....
édes,bizalommal teli tekintető, masnis , szőke, hullámos hajú kislány....
ez a kép még ma is megvan, beszkennelve is látszik az átlós repedés...
néha mikor különösen vágyódom a gyermeki tisztaságra,felteszem a fb.on portréképnek
mindenki elámul tőle...
jut eszembe anyu lefestette mindkét fotót, nem fénykép másolata lett, de kép, s színes
apu komoly arcát érdekes módon kis halvány mosolyra fakasztotta
nagyon szerethetett bennünket anyu, a repedés azt bizonyítja,...
s most a szívem reped, ha végiggondolom....
A.A: Nagyon szerettem édesanyádat. Nem volt olyan nap, hogy ne látogattam volna meg a szomszédba. Ő mindig kedvesen fogadott. 😊❤️
VálaszTörlésemlékszem a "barátságotokra"! :) Ő is nagyon szeretett...
TörlésE.B. Édes szeretettel ,élénk érdeklődéssel fogadott mindig. Mindenről volt bölcs véleménye. Szerettem, a szeretet égig emel,összeköt, s célt mutat akkor is, amikor minden összeomlik.
VálaszTörlésI.K. Drága Juli néni. Én csak pár alkalommal beszéltem az édesanyjával ,de őszinte szeretettel beszélt Önről. Élmény volt vele egy pár szót is váltani.Ugyan úgy szeretem az Ön írásait ,képeit olvasni vagy nézni.Egy kiváló ember visszaemlékezései.Kívánom,hogy még sokáig kenyeztessen bennünket írásaival.Egy a sok tanítványai közűl,kinek osztályfőnöke is volt.
VálaszTörlés