a csoda (és ára ?)

szokás szerint, ahogy hazaérek, bekapcsolom a rádiót, állandóan a Bartókra (azaz zenére) van állítva,
muzsikáló délután, csoda bariton zengi be a konyhát, kis kórus kísérettel, ilyen hang nincs még egy...ez csak Hvorotovszkij lehet...

telt és áradó és akkora hangkitartásai vannak, emberfeletti,,,

igen , ő volt,  bemondták : Dmitrij Hvorotovszkijt, a Láttalak című tradicionális dalt adta elő, s  közreműködött valamilyen szentpétervári kórus

ilyen gyönyörű zengésű hang még nem volt és nem lesz, s ahogy kezelte!

no épp ezt nem tudom kiverni a fejemből, hogy már-már, igen,  "emberfelettien", megcáfolva a test lehetőségeit, mintha a csodával kacérkodott volna

nem értek sem az énekművészethez technikailag, se az agydaganatokhoz orvosilag,  de nem hagy nyugton az a balsejtelem, hogy valamiképp hozzájárult,,, ezzel a  az emberentúli ténykedésével, hogy tovább kitartotta a hangokat a lehetségesnél hogy,,, nem tudom,oxigénhiány, egyéb? Tény hogy túlfeszítette a húrt, s az elpattant,,,

 (igen, ilyeneket olvasok most, pl.hogy "a rákos sejtek oxigénhiányos környezetben fejlődnek ki")

nade addig milyen csodákban részesített bennünket, sőt mondhatjuk (mint az én esetemben is) azon túl is....