"Emlékszik még Makóra?"

ezzel a hangzatos cimmel hivtak bennünk fotóbemutatóra, s jöttünk is szép számmal....régi makóiak a régi Makóról láthattunk diafelvételeket a könyvtárban, Puszta Jánostól , aki egykor minden hivatalos fotót készitett a városról---

elég esetlegesek voltak,, a hozzájuk fűzött kommentárok is, és a közönség (ami alig fért be a könyvtárhelységbe  meglehetősen szabadon értelmezte a közbeszólhatóság lehetőségét, olykor a nagy lelkesedésben elég alpári volt a hangulat - legalább is számomra)

pár felvételt utánlekaptam én is, amikhez fűz valami emlék, és amikhez már csak emlék fűz, mert megváltozott:az idők folyamán

itt még rá lehetett szabadon nézni a reformatus  templomra, később beépitették, többek közt azzal a panel házzal is , ahol most lakok.... az itt még üres térség

ez a Szegedi u 15-ös házunk (igen, ez is nagyapáé volt, mig nem államositották ,néha jártunk inkasszálni, de általában inkább végighallgattuk a sirámokat a fizetésképtelenségről és pénz nélkül jöt tünk el a lakóktól) mindenesetre,itt még szép a ház, egyben van, nem foltozgatták farigcsálták alakitgatták át összevissza...

ez meg a Szegedi utcai iskola, abból az időből amikor még félig megvolt a kerítés (talapzata) azon mentem mindig végig, anyukám kezét fogva, míg a kovácsoltvas része is megvolt

 ide jártam, az udvari helyiségbe rajzszakkörre Erdélyi festőművész "bácsihoz"...de szerettem...Most  a csipkesor közepe ez, egy bolt van a helyén a sok közül,,,, étterem is volt valaha itt (Vadász?)

ez a régi főtér még téglalap alakú szökőkútjával és virágágyasokkal

a régi Múzeum

itt már beépült a templom előtti térség a panelokkal, ha megerőltetem a szemem, tán a mi házunkat is látom

de sok jó kiállítást is láttam itt! (ma közjegyzői iroda a helyén)

ezt a házat épitgették mikor kezdő tanárként mentem tanítani, mindig láttam az utcánk elejében... irigykedtem... akkor még pirosak voltak az ablakkeretek., mára hófehér redőnyök vannak rajtuk,és a szerénytelen abc is összébb húzódott

szemben vele ez is a szegedi utcai iskola, de itt már teljesen kerítés nélkül

Lesz folytatás! A képeknek nincs vége...csak az az egy hiányzik nekem, amit kirakatban láttam ugyan annak idején, egy József Attila irodalmi esten készült, az Úttörőházban,(emlékszem ott volt Berek Kati, meg Somlyó György is...)amin a nézőtéren ülünk: anyu, a férjem és én,,,anyuról ez lenne az utolsó, s nagyon jó fénykép, ha előkerülne végre,de úgy látszik nem, hiába hozom elő midndig Puszta Jánosnak.... mindig...
De ki tudja mi lett a sorsa.(nem dia, fekete.-fehér, most azt mondta, hogy beadta a Városi Tanács Hivatalába..G.-hez, .de ugyan hol van már az is...)