Ha már két kézzel vitt kávédat boritod ki... nagy a baj., igaz, már majdnem a célban, az asztalodnál...
Felborult a kis csésze, a tányérra ömlött tartalma zöme, onnan az asztalra, onnan a kövezetre...
Maradt a csésze alján egy ristretto törtrésze, de egy adag cukorral remek korty volt!
Kértem egy pohár vizet is, még a malőr előtt, hogy bevegyem új (7000Ftos ) gyógyszerem az irtózatos szédülésemre (patikából jövet).. talán ez (a szédülés) is hozzájárult az elbizonytalanodásomhoz...kiszámithatatlan dolgok ezek, a semmiből jönnek elő, de egyre gyakrabban...
Még jó, hogy nem tört el a csésze, s nyomtalanul el lehetett tüntetni a kiömlés nyomát (szegény felszolgálónak- bár csak szokás lenne az asztalhoz kiszolgálni, ezentúl csak olyan helyre megyek?) -
(hogy is tudnék "tervezni" ..., amivel lányom egyre nyaggat)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése