Ezt az üzenetet kaptam a facebookon:
Tettem fel egy1964-es ballagó képet Ön is Rajta van a tanárok sorában!
ezt válaszoltam:
köszönöm, meg is néztem, tényleg, mintha én lennék..(?) bár nem emlékszem... és valahogy nem stimmel az idő se, mert ha 1964. én még akkor nem voltam "tanárnő", sőt Makón se nagyon, mert akkor még egyetemre jártam, negyed éves lehettem...ki lehetne ezt nagyitani valahogy?:)
Nos ki is nagyitottam, és rájöttem, hogy a kép persze hogy nem 64-ben, hanem 72-ben készült. A fura csak az a dologban, hogy akinek a képet eredetileg küldte, akinek az oldalán megtalálhattam, aki tényleg akkortájt ballagott, sajátmagát, és néhány osztálytársát, és az osztályfőnökét is felfedezni vélte rajta! , kik persze nincsenek is a képen... bár, mint irta, nagyon kicsi és életlen a kép, de emléknek jó - ...
de mégis, kinek az emléke?,
Én tényleg rajta vagyok a képen, osztályfőnökként, de alig tudtam beazonositani magam...valósággal ki kellett kutatnom... tőle meg majdnem elvettem...az "emlékét":
ő: Mi ballagunk? Talán még magamat is látom . . Osztályfőnökünk, Erdei Etelka pedig itt a bal szélén . . ballag. Én is a szélső sorban! De jóóóó . .emlék arról, hogy a városon át "ballagtunk" abban az időben.·
én:
szerintem a kép későbbi! Ez a fotó 1972-ben készült!!! mint ballag(tat)ó osztályfőnök vagyok látható a képen!
tehát a kérdés: "mégis kinek az emléke?" :)
ő: Meggyőztél! A (felénk eső) szélső sor akár a mi osztályunk is lehetne (!) . . ilyen messziről :-)
Emlék . . .Neked biztos! Én meg odaképzelem magam, mert ugyanígy ballagtam . . keresztül a városon . . a József Attila szoborhoz a szökő kutas téren ("vöröstér")
én: hm... persze: közös város, közös gimi, közös élmény...de ti nem matrózblúzban ballagtatok még? mert mi még igen...
ő:Matrózblúzban ballagtunk . . .1965-ben
én: de a József Attila szobor se ott van már, még ott szavaltam az avatásakor a "Fiatal életek indulóját".... 1960 körül...(és a szökőkút se ugyanaz, a vörös műkövekről nem is beszélve)... de a fenti képen mi a Kulturházba tartunk szerintem, mert ott volt az ünnepség (a felhők meg elég sötéten tornyosulnak mögöttünk, lehet, hogy esett is később...) na ugye, akkor már ezért se lehettek rajta a képen gimistaként legalább is!:)- ezért szeretem a fotókat, mindig pontosan emlékeznek:)
ő. Igen, nagyon megváltozott a város!!! Évente megfordulok Makón . . nagy vonalakban követem is a változásokat! :-)
én:s azt hiszem nem Erdei Etelka, hanem inkább Stenger Gizike akit látsz a kép szélén...
mindig mindenbe sajátmagunkat (is) lát(hat)juk...:) (gondolhatjuk):) de most én is csak a kép alapján mondom, amit... amúgy nem emlékeztem...(még magamat is nehezen ismertem fel:)
valóban, úgy kellett kinyomoznom, az öltözék, a kosztűm alapján, arról is tudhattam rögtön, hogy nem lehet a kép 64-es, kosztűmöm (ez a tanáros viselet) jóval később lett, a helyes évszámot meg onnan deritettem ki, hogy elővettem a fényképalbumom, és ott találtam ugyanerről a ballagásról képeket....1972-ből.
de olyan rég volt mindez, a 60-as meg 70-es évek, nem is csoda, ha egymásba mosódnak. Aki meg elkerült a városból azóta, annak különösen távoli ... nem csak időben, a térbeli távolság felerősítheti a nosztalgiát...
most, ime igy néz ki (ballagók nélkül ) a városnak ez a része: a romló állagú Bérpalota (a Hóvirág cukrászda azaz Espresso - nélkül) - éppen feldúlva az előtte levő út - (az új körforgalom miatt is)
Majd szép lesz, de olyan sose , mint rég... amikoriban ballagtunk (vagy ballagtattunk)
aliz2. :: 2011. okt. 25. 10:47 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: emlekek, foto, gimnazium, kapcsolatok, MAKÓ, mult
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése