2019. június 3., hétfő

Askelon, Makó , Térey és az örökkévalóság

szóval, akkor is, ha szívroham... az emberek ( költők se!) ne haljanak meg 48 évesen!

Térey se!

Ez skandalum!
Még ha a 30. érettségi találkozója volt is előtte...

Tegnap mintha láttam volna futólag egy képét a fb-on, de nem álltam meg, ma azt hittem a halálhírénél, utólag, hogy már tegnap is azt láttam....pedig, dehogyis, csak ma hajnalban, és futótűzszerűen öntötte el a gyász, az emlékezések, nekrológok tömkelege a fb-ot.




Nekem egy epizód jutott eszembe, a Protokollból egy ikonikus mondata:

"Féltem a zsinagógát Askelonban: jól ismerem, mert a makói templom másolata, megszólalásig. és ha féltem, Makót is féltem Askelonban" 

Askelont és Makót összekapcsolta aggodalmával egy műben... (azt hiszem lányomtól, végső soron tőlem volt ez az értesülése, egy izraeli út alkalmával)

Makót és Askelont féltésével beemelte az örökkévalóságba....

De mi már hiába féltjük... őt!
"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése