váróterem, kiokomuláljuk, hogy fél óra jut egy betegre (azért is jövünk magánhoz, mert itt nem rohannak annyira?), de van aki tovább marad, visszaélve a doktornő türelmével, mert soha senkire nem szól rá (engem se dobott még ki, pedig legutóbb azt hiszem én is tovább dumáltam fél óránál )
nagyon türelmes a doktornő - mondom elusmeréssel - én a helyébe már rég elveszteném a türelmemet....
megszólal csendben mellettem egy kis hölgy.
annak idején maga is türelmes volt, amikor még tanitott
de jó, hogy ezt mondja! gondolja?
hát nem?
de, legalább is remélem!
JUNIUS 11
1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése