ma aniról álmodtam, aki az én élő lelkiismeretem volt, önmagammal szemben, figyelmeztetett arra, hogy sokkal több van bennem, mint amit megvalósitok...
életben már nem teheti...
álmomban azzal "vigasztaltam" - mert megint előhozta (hogy sokkal tehetségesebb voltam, mint ő, aki vitte valamire, mig én itt vidéken elbújva...) hogy azért hagyok valamit hátra.. s elő is vettem a gépelt irásaimat, festményeimet, rajzaimat... látszott , hogy nincs elég ideje elolvasni mind... a festményeim tettem elé...de ott is hagytam velük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése