álom

 dt de fiatalon... mellettem, kibukik belőlem, hogy az a bajom (vele) hogy nem szeret (eléggé),,,

ő szabadkozik és félreérti , simogat...én mondom, másra gondoltam, arra hogy mindenkinek mindenkit szeretni kell

gyereknek a szülöt-szülőnek a gyereket- diáknak a tanárt és tanárnak a diákot...

az a konkrét  probléma hogy hiányzás miatt, nem tudott nekem szerepet adni a színjátszó csoportban, igy feleslegesnek éreztem magama, de mondja majd keres valamit, én mondom egy monológot

és eszembe jut egy halvány festmény ami alatt az a felirás állt hogy x festőnő gondolatai a halála előtt (és egy patinás mondat, idézet amire sajnos nem emlékszem )

---

később külföldön vagyunk, felajánlották neki Thomas Mann szerepét, de különböző fenntartások miatt nem vállalja

.....