végre hosszas naponkénti szemezés után rávettem magam, hogy megkostóljam a sarki sütiző madártejét. Hatalmas adagja kissé riasztó volt, pláne hogy mindig ebéd után megyek oda, tele gyomorral, s csak egy presszó kávéra
de most nem! és nagyon finomnak is tűnt, különösen a sárgája (a fehérje nem annyira, azt anyukám édesre csinálta.De soha semmi nem lehet olyan maradéktalanul édes mint amit édesanyánk csinált!
---
végül is otthagytam a fehérjét
és el is rontottam a gyomrom
marad az anyai madártejek romlatlan emléke!
május 29 4
G.I. Tudod Juli erre Nekem azt mondta egy nagyon kedves idős kollégám,hogy ahhoz a gyermekkori szádizére lenne szükség
VálaszTörlésMár semmi nem lesz olyan mint akkor!
:( édes gyerekkor!
TörlésG.I. Igeeeeeen!
TörlésK.F: Pont szombaton csináltam madártejet!
VálaszTörlésés édesre a fehérjét is?
TörlésK.F: Persze! A galuskákba (fehérje) is teszek vaniliás cukrot, meg cukrot.
Törlésaz már "döfi"! :) úgy az igazi....
TörlésK.F: Gyanitom , ugyanazokat az ételeket ettük gyerekkorunkban!
TörlésA.SZ. nekem is gyerekkori nosztalgia a madártej, és milyen érdekes, én is hetek óta kacérkodok vele, pontosabban várom, hogy legyen időm megcsinálni ...
VálaszTörlésAz biztos jó is lesz!
TörlésA.SZ. csak remélni merem
TörlésÁ.K. Ágnes Kiss
VálaszTörlésÉn is csak a hazai madártejet szeretem ☺