egész nap előre nem várható hivatalos, testileg-lelkileg fárasztó ügylet(ek)ben szaladgálok (már amennyire a jobb lábam engedi) - függőben hagyva a hazautazásom időpontját,- ami már eddig is tolódott - hiszen csak 1naposra terveztem, s máris 2 lett belőle, - most attől függ, lesz-e 3(netán4) belőle, hogy hogy haladok, délelőtt még elkísérem lányom, közben jön amúgy, a metrón, egy telefon, ami módosithatja az elképzeléseimet, mert halasztódik valami, a PIM-be kisérem a lányom, 10-kor kezdődö, de 2napos novellakonferenciára, ő holnap kerül sorra az előadása megtartására, jó lenne meghallgatni - bár ő ezt "atipikusnak" nevezi, hogy egy anya meg akarja hallgatni a lányát ezt nem is értem, vagy talán elfeledkezik róla eközben, hogy én is irodalomszakos lennék (voltam? - szerintem az nem múlik el) - szóval azon felül, hogy érdekel az ő előadása, mint anyát, érdekel az irodalom is, illetve azért érdekel esetleg jobban az ő előadása is, mint egy "tipikus" (ill. nem irodalomszakos)anyát,.... nem tudom még, mikor indulok haza, de úgyhogy miután elfárasztom magam egyebekkel, napközben, és elegem is van belőle, estefelé, mikor már az utolsó hazavonat is elment, és előbb gondoskodom a pedagógusszállóban szállásról, (mert akármilyen kedves vendég, 3 napig untig elég, hát még egy nem is olyan "kedves" "anyós", aki csak első nap titulálódik szójáték gyanánt "ar-anyós"- nak), felüdülésképp be/visszatérek a PIMbe egy kis irodalomért, de itt is csak (s főleg üzleti) problémákról hallok, most épp a könyvkiadók részéről -hova is jutott ez a "szép, új világ"?-
Palatinus, Kalligram, Jelenkor, Magvető)
pl. megtudhatjuk, hogy a regényt piaci szempontok alapján részesítik előnyben a novellákkal szemben (mert ezt a műfajt állítólag inkább olvassák.., s így jobban el lehet adni)... pedig a novella "művészibb", (dehát ez kit érdekel?!) A novella folyóiratműfaj lett, de hát azokat is alig olvassák! (erről nekem is vannak szomorú tapasztalataim.)
FOTO
lányom egész nap itt ült, már migrénig, lefelé is hajtja a fejét, mert zavarják a fények,
vagy tán a tények is?:
a Palatinus részről (Reményi)(nevét megcáfolóan) emliti, hogy kiadási probémái vannak, mikor a fiatal és tehetséges prózaírók antológiáját megjelentette (a Próbaidőt- aminek címét egyébként lányom 3 benne megjelent novellája közül az egyik adta), elhatározta, hogy évente 1-2 szerzőt önálló kötetben kiad (meg is történt egyszer (Szvoren Edina, Nagy Ildikó Noémi, Szvorent azóta, s méltán, "felfedezték", Déry dijjal is kitüntették), pénzügyi nehézségeik ellenére- A Magvetőtől P. Dóra meg azt mondja, hogy az a fiatal szerző, aki folyóiratokban rendszeresen megjelenik, annak biztos megjelenik előbb utóbb könyve is valamelyik kiadónál. No, ha ez igaz , akkor ez bíztató is, ha elnézem lányom folyóiratbeli publikációs listáját! (persze igazi "nagyregénye" még nincs, de van nyomdakészen egy kisregénye, egy hosszabb elbeszélése, és 3 ciklusból álló novelláskötete- persze ezek már megjelentek részletekben... azokban a bizonyos folyóiratokban... ) Hát szeretnék már könyvet is kezembe venni. De így is jó. Irókban a "fiatal" jelző még jobban kiterjed, s lányom még csak 26. (az előtte kiadott "próbaidősek" idősebbek évekkel nála)(a gyerekkorában megjelent könyveit (a ...gyereknek lenni... -t(1996), kiskamaszkonyv ( 2001), most nem számitjuk, ő különösen nem tarja számon ...) Nagyregényt fiataloktól nem is lehet elvárni. (időhiány, tapasztalathiány) Mindennek eljön az ideje... Azt hiszem én lettem türelmetlen csak az utóbbi időben. (Nem mondhatom Babitscsal - és/de hát ő is Istenre vonatkoztatva, őt "megszólaltatva" mondta a Jónás könyvében: "Van időm , én várhatok") Én már sokszor úgy érzem, hogy nem, mert nincs idő... hát korlátlan biztos nem is...)
- Lányom már a felolvasáson nem akar/tud ittmaradni, hazakísérem, de én még utána visszatérek, a felolvasás 2. részére. (Takács Zsuzsa már elkezdett felolvasására , a sort majd Parti Nagy zárja, de köztük épp egy anyatörténetet hallhatok, (Kis Noémitől egy személyes-dokumentativat) majd egy apatörténetet - Reményi olvassa fel a rejtőzködő Centauri költői hangú novelláját
FOTO
nekem épp jókor jönnek, másképp, de katartikusak, feloldják a zaklatott, zűrös napomat.
......
http://www.nol.hu/kult/20110208-ketszazhusz_felett
http://www.litera.hu/hirek/a-novellaban-mindig-kozel-a-veg
aliz2. ::
2011. febr. 4. 23:56 :: 13
komment
Kategóriák: irodalom, kultúra ::
Címkék: Budapest, irodalom, kapcsolatok, lanyom, PIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése