ez a mi kisvárosunk lehet, hogy csak azért (és csak addig) "csöndes", mert (mig) lakói nem mozdulnak ki otthonról, különösen télen és vasár- s ünnepnap nem...
ma megint egyesegyedül ültem ill. ebédeltem a Koronában. Csöndben. Azaz halkan szólt mellettem a zene... de az is csöndszerűen... inkább csak kiemelve az embernélküli csöndet
aztán elmentem a Gy. cukiba, és ott meglepetésemre ezúttal tumultus fogadott. talán a jobb, tavaszodó időnek köszönhetően? még a megszokott (szinte törzsnek nevezhető) helyemen is ültek. (méghozzá régi ismerősök, bár alig ismertem meg őket, inkább csak hangjáról, volt kolleganőmet, aki volt tanitványommal - egyszersmind az ő unokahugával beszélgetett. Ö kicsit meghízva , unokahúga kicsit kiszőkítve. De a hang meghamisitatlanul ugyanaz volt és nem is csöndes.
Aztán fel is tűnt, hogy a legtöbb helyen, ahol vannak emberek, egyáltalán nem zavartatják magukat, hogy esetleg az is meghallja őket, aki nem akarja, aki illetéktelen. Aki esetleg inkább szeretné a csöndet maga körül. Dehát minden csönd csak addig tart, amig nincsenek körülötted emberek.
tulajdonképpen nem is baj. a nemcsönd életszerűbb.
(a csönd állandósult jelzője amúgy is a "síri" - hát akkor inkább ne is legyen! éljen a ricsaj, a harsányság, az intimszférádba is betörő ormótlan harsányság. Mert hogy hányszor hallok olyan durva szavakat is , amiket pedig nem szeretnék. Pl. amikor költöznek a házból. Vagy ha két ember szid egy harmadikat. Nem számit, hogy hallod, hogy semmi közöd hozzá. S hogy tulajdonképpen, ha a jelenlétedben teszik, ezzel semmibe is vesznek... Nem számít. A csönd "siri". A zaj életszerű. Ha hazamegyek is, első , hogy bekapcsolom a tévét, vagy a rádiót. Hogy élet legyen körülöttem. Ha részben virtuális is.)
aliz2. ::
2011. febr. 6. 22:01 :: még
nincsenek kommentek
Kategóriák: hétköz-
és ünnepnapok ::
Címkék: elmel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése