EGY NAP 2011 MÁRC 3

 

 Kabbala Központ Magyarország - Kabbalah Centre Hungary

Ha úgy érzed, hogy elvesztetted a szikrád, azt újból megtalálhatod. Képzeld el, hogy a mai nap az utolsó nap az életedben. Nem kell ezt hátborzongatónak értelmezni. Az én feladatom, hogy ráébresszelek arra, ami igazán fontos. Mit tennél ha ma lenne az utolsó napod? Hogy bánnál a szeretteiddel és a körülötted levőkkel? Ma figyelj oda arra ami igazán számít, a többit pedig hagyd eloszlani. - Yehuda Berg

Ezt az üzenetet olvastam reggel a facebookon. ezzel kezdtem a napot. mintha utolsót...(?)

(Hát, ha tudnánk egy napról, hogy az az utolsó, akkor, azt hiszem semmit se tudnánk csinálni, legalább is engem megbénítana az a tudat.... de tudni, hogy véges az időnk  -mert az! - nem árt, és talán hasznosabban használnánk ki, amíg van..., és jobban egymásra, a szeretteinkre fordítanánk)

Szegedre kellett(?) bemennem, fél 1-re kaptam időpontot, már hónapokkal ezelőtt, csontsűrűségvizsgálatra. (Utolsó napomon el se mennék rá, minek? akkor már úgyis mindegy...) Most kiderült, hogy "kicsi" (?) csontritkulásom van, mindkét csípőmben... Persze, hogy ettől fájdogál-e a lábam már jóideje... (hogy összefüggésben van-e ez a csipőartrózissal?) nem valószínű. Mindenesetre vigyázhatok most már arra is, nehogy eltörjem , mert ezek szerint könnyebben törik a porózus csont... egy zebrán pár centire tőlem egy autó majdnem elütött(e a lábam).

Olyan flottul, gyorsan lezajlott az Újklinikán a csontsűrűségvizsgálat, percek alatt, az elegáns dossziéba adott leletekkel és a szóbeli útravalóval, hogy még lányom elé tudtam menni a pályaudvarra, egy nappal előbb jött most, - szomorú és megrázó alkalomból - a tanszékvezetője (és a Tiszatáj főszerkesztője) Olasz Sándor temetésére... 

A Somogyi könyvtárban a tárlókban régi fotók, régi szövegek - a házasság hete (népszerűsitése?) alkalmából, még Löw Immánuel saját kezével irt esküvői meghivója is ott volt... és Bartók szegedi szereplését felelevenitő tárlói, Balázs Béla dicsérő szavai, verse, - Bartók egy egész fiatalkori képe... Móra Ferenc múzeumigazgató egy polcnak dőlve az első szakképzett könyvtárosnővel egy fotón, meg Tömörkény is, ő is volt igazgatója a könyvtárnak... Hol vannak? Egykor itt jártak ők is Szeged utcáin. Voltak, elmentek. Ha nincsenek az írásaik, zenedarabjaik, nem tudunk róluk. De nem múltak el nyomtalanul. Így itt maradnak velünk...

Épp az emléktábla alatt mentem el, a ház előtt ahol Balázs Béla élt (és nem mellesleg az én dédszüleim is valamilyen levéltári papírok tanúsága szerint...), amikor egy kirakatban utazási hirdetéseket láttam: Korzika, Portugália, Izland, Irország, Toscana... Nos, ha ez lenne az utolsó napom, ide, ezekre a helyekre se utazhatnék már el, arra 1 nap kevés... De azért nem ártana megismerni egy pár ismeretlen országot, mielőtt végleg elmegyünk- gondoltam - ha több napunk van...

Aztán szembejött velem a kedves írónő ismerősöm, akivel jót beszélgettünk egy utazás alkalmával... és most is elkezdtük (ő épp a Somogyi könyvtárba tartott, egy kiállitásnyitóra), és megkérdezte, hogy nem szoktam-e a halálra gondolni (ilyen temetések alkalmával, mert arról is beszéltünk) - dehogynem, mondom, 20 éves korom óta arra gondolok - mondtam. (No nem egyfolytában, de újabban azért gyakrabban, pl. ma is... és elmondtam a reggel olvasott üzenetet.) Meg azt is, hogy bár régebben úgy is tanítottam, hogy aki ír, az nem lehet pesszimista, mert ír (tehát az írásban hisz), ma már úgy látom, hogy ez se lehet garancia az optimizmusra, és helyeselt. Lehet, hogy pont a halál ellenében alkotnak (írnak) az írók is? Hogy ne kelljen rá gondolni? hogy könnyebb legyen elviselni. "Még jó hogy vannak jambusok ..."(?) , meg "Irgalom, édesanyám , mama, nézd, jaj, kész ez a .... vers is..."

meg ez a blog is...

bár még nincs vége a napnak...

ha még lenne két és fél órám azaz csak annyim lenne, nem blogírással tölteném.

Lányom itt ül a hátam mögött, nézi a tévében a Fonogram díjátadót. Azt hiszem én is nézném, vele. És beszélgetnénk. (Főleg)

(Ezt is teszem...)

-----

és de jó, hogy (idő)közben elkezdődött egy újabb nap!

aliz2. :: 2011. márc. 3. 0:11 :: 7 komment 
Kategóriák: hétköznap :: Címkék: elmelkedes, fotok, kabbala, kapcsolatok, kiallitas, konyvtar, lanyom, muezeum, SZEGED