Nemigen tudok dicsérő mondatokat - még idézőjelbe zárva se - továbbadni magamról, s még akkor se, ha a keltük óta évtizedek teltek is el, tehát ha úgy tetszik, nem is egészen azonosítható tárgyuk - velem.
Pedig a Levéltárban ilyesmik után (is) kutattam, s meglepetésemre, találtam, a nevemmel kapcsolatban ( a pályakezdésem első hónapjaiból, méghozzá
""Munkáját szemmel láthatóan nagy szeretettel látja el."(Társalgásvezető adottságai megfelelőek, kérdései jók, beszéltetőek.
1966.okt.4-25. tematikus látogatás orosz nyelvi tagozat.
magyar irodalom és nyelv tanítás..tematikus látogatás(1966.október 13-nov.11):
"Anyanyelvünk szeretetére, a szóbeli és írásbeli készség fejlesztésére nevelt a szaktanár (G.J:) az I. a nyelvtan óráján. Az óra felépítése, óravezetés menete lelkiismeretes felkészülést, elmélyült pedagógiai tudást tükröz...Elméleti anyag feldolgozását (helyesírásunk alapelvei) gyakorlás követte. A nyelvtanulás korszerű elveit érvényesítette a szaktanár azzal, hogy tudatosította a nyelvi jelenségek és a nyelvhasználat összefüggéseit.
"Örvendetes, hogy a jelöltek helyesírása megbízható, jó, és hogy gondolataik megformálásából a stiláris igényesség általában jól kitűnik." (1979.június) (érettségi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése