GRECSÓ MAKÓN 2012 MÁRC 23

 

jaj, de nagyszerű, varázslatos, felemelő, emberi stb. este volt ez a makói könyvtárban, Grecsó Krisztián valós meséit hallgatva... pedig tulajdonképpen "csak" egy szokványos "író-olvasó találkozó" hivatalosan... volt egy kérdezője is: Szilasi László személyében, de neki - az ő örömére is - nem akadt sok dolga,  néhány hívó szó, a minap kapott AEGON dij értékeléséből(Tarján Tamás szövege), s a kérdezett méltán"díjazott"ból, az alanyból ömlött a szó... de már előtte is.. bevezetésül, fürödhettünk a csak nekünk szóló szavakban, bókokban, a makói sok híresség említésével; Vermes Gézával kezdte (bár csak A zsidó Jézust olvasta tőle, de attól teljesen odavan... (később, a dedikáláskor említettem is neki, hogy pár éve épp azon a helyen ült Vermes, ahol ő  most...) s egyáltalán... valóban, kiemelte, hogy mennyire sok hírességet adott a világnak ez a mi kis városunk, (rég mondom én is, hogy van itt genius loci!), fel is vetett egy ötletet, praktikusan, hogy turisztikai szempontból milyen hasznos és érdekes lenne fiktív irodalmi túrákat csinálni a városban, József Attila..., Lator László...mit, hol ettek pl... (no, pár hónapja Lator is ugyanott ült...) s ki is derült, hogy személyesen maga Grecsó is Makóról (szegről-végről Makóról) (is)származik (így nem csak Szegváré, a "miénk" is... , a szívembe is fogadtam, de nem csak ezért...);

a Mellettem elférsz c. legújabb és kitüntetett afféle családregénye lett a főtéma (amivel sajátosan meg is újította ezt a műfajt, akarattalanul is...persze...), ebből olvasott is föl, és épp egy makói vonatkozású részt is, főleg a tulajdonképpeni főszereplőről: a legendás (és legendákat mesélő ) Juszti mamáról, aki hagyott is hátra feljegyzéseket az életéről, önéletírást: "Megszülettem egy kazal tövébe" cimmel)!) valószínű tőle is örökölhette  az unoka írói tehetségét, aki fel is olvasott most  a művéből (pl. ezeket is):

Makóról: 

"Etelka, Juszti mama édesanyja valahol Makó és Földeák között volt cseléd. Napi tíz óra munka, egyetlen szabadnappal. Vasárnap bemehetett Makóra, ahogy később lánya is táncra vagy moziba. Makó fényes város volt a harmincas években, módos , forgalmas hely, végvár a határra került, megcsonkult Csanád megyében. A zsidók városának nevezik, vaskos és akaratos polgársága van, amely hotelt, kaszinót, gimnáziumot épít. Anyja és később  a lánya szívesen járja a korzót, ezen az egyetlen, oly hamar elillanó napon, amikor a jórészt kézművesek, iparosok, korcsmárosok legényei, meg  ügyvédek, gimnáziumi tanárok, nagygazdák cselédlányai kerülgetik egymást...."

és a származásáról, Juszti mama leírásával vegyítve:

"divat volt akkoriban a fosztókába járás. (...) Ott tetszett meg édesanyám egy fiatalembernek, aki hamar el is vette . A fiatalemberről ilyen szűkszavúan beszél, és őszintén szólva csúsztat, ez a keveset emlegetett fiatalember ugyanis a már megesett lányt veszi el, de az önéletírásból ez nem derül ki. (...) A valódi apja: ismeretlen.

Valószínű, hogy Juszti mamától örököltem a keresésre, formálásra, játékra való hajlamot. Ezt az eltérések miatt gondolom, Juszti mama ugyanis faragta a múltat, szóban egészen mást mondott, ha a talányos, vér szerinti apjáról volt szó. Hol orosz muzsikszármazékról, hol erőszakos litván katonáról, hol grúz zsidóról beszélt. Arról semmit se tudok, hogy mit csinált 1918 őszén a makói tanyavilágban egy valamiféle orosz katona. Juszti mama ebből a frigyből származtatta erejét..."

alig várom, hogy továbbolvassam...

(és megint kedvet kaptam az én családtörténetemre... bár ehhez valószínű nekem is  minimum "kegyelmi állapotra" lenne szükségem...)(sajnos én már nem is kérdezhetek felmenőket... bár hallottam az író szájából és meggyőzően ezt is: többre emlékezünk, mint gondoljuk, ő a regényét is a felejtés ellen írta, s nagyon jó, hogy megírta! ("minden s sarkunk és dolgunk meg legyen irva..."- hangzott el.) (ahogy a kérdező Szilasi is megirta és ezzel újra léteztette a maga Békéscsabáját -utalt rá, de Sz. nem akarta ezt végkicsengésnek, úgyhogy felmerültek más irók nevei, akik hathattak, hathatnak Grecsóra: főleg -a korábban emlitett - Móricz és Krúdy is, némileg -  aztán Szabó Magda (!), Ottlik, most Polz Alain, de mások Marquezt emlegetik! jó névsor...

De szerintem Grecsó - Grecsó, azaz leginkább önmaga, (ezért is írta meg  e regényét, a saját identitás megtalálásáért, ami az ősöktől is ered)) ...és ettől hiteles, (őszinte), akár beszél, akár ír... (akár, s ahogy dedikál is:)

aliz2. :: 2012. márc. 23. 7:17 :: 10 komment :: Címkék: irodalom, könyv, könyvtár, MAKÓ