VANNAK UTCÁK, VANNAK HÁZAK 2010 jan 10

 

ma ebéd után, a Megyeház utcán bicikliztem, (kerestem egy Tisztítót, miután felfedeztem a plakátját... ) és a túloldalon a Biróság hatalmas épülete szemembe tűnt, most tűnt fel igazán, e több méternyi távlatból, hogy milyen szép és impozáns a maga méltóságteljes egyszerűségében - lefotóztam, bár a fal mellett állva sem fért a kép keretei közé az egész.

 

Apukám dolgozott itt. Idehelyezték. A jogvégzettségével, telekkönyvi betétszerkesztő dijnoknak, (de milyen szerencse ez nekem, mert ha ez nem történt volna meg, akkor nem születhettem volna meg én se..., pont holnap lesz 67 éve...) Épp reggel a lépcsőházban beszédbe elegyedve az egyik szomszédasszonyommal, derült ki, hogy ő Vásárosnaményban élt eredetileg, ahova szintén elhelyezték apukámat, de akkor már én is megszülettem, így én is jártam már ott, (holott akkor még nem is jártam!); két hónapos gyerekként költöztünk oda, anyukámmal együtt, apukámmal, egy kis albérletbe - ahogy a régi családi mesékből tudom... (gondoltam is, el kéne menni ezekre a helyekre, legalább amíg megvan az utazási kedvezmény, meg amíg kedvem van mozogni, utazni - bizony csökkenő- az is.)

Aztán elkarikáztam a Pennybe, vásárolni. Ott meg a szemközti sarokház késztetett fotózásra, naja, ez a ház is  a nagyapámé volt, kicsit lejjebb, itt  a Szegedi utcán, mint ahol mi is laktunk, de itt lakott anyukám nagynénje, Erzsi néni, és nála albérletben az apukám, miután Makóra helyezték, és mielőtt házasságot kötöttek anyukámmal. - Csak azóta (államositás, majd privatizálás óta) megszűnt a ház egysége, harmóniája, ahányan lakják  annyiféle módon, annyiféle színűre alakítgatták át, új, különböző fazonú ablakokat cseréltek, sőt néhol az ablakok helyére külön bejáratú ajtókat vágtak.  Meg különböző szolgáltatások is kerültek ide. A sarokház sarka egyenesen "SZÉPSÉGHÁZ" lett(?) (nekem jobban tetszett korábban, egységes homlokzattal, lakóháznak. -) a szoba ablaka, ahol apukám lakott, most a SZÉPSÉGHÁZ felirat mellett látható. 

Mikor már exponáltam, akkor jutott eszembe ez a véletlen(?) összefüggés. Mindkét makói épülethez az én - amúgy budapesti - apukámnak,  köze volt! ezek a falak ismerték őt. Kár hogy nem lehet őket megszólítani...

de nagyobb kár, hogy apukámat se ... szólíthattam meg, sose...

és oly rövid ideig ismerhette ő is ezeket a makói utcákat, házakat... 

innen hivták be a bori  munkaszolgálatra, ahonnan sose tért vissza

"vannak utcák , vannak házak hová többé sose járnak"

aliz2. :: 2010. jan. 10. 20:04 :: 12 komment 
Kategóriák: fotó :: Címkék: apa, fotok, kapcsolatok, MAKO