2022. január 11., kedd

MINDJÁRT 68 2011 JAN 11

 

azaz holnap 11 körül születek meg , 68 éve!

lányom már felköszöntött (itt van most, szerencsére! ez a legnagyobb szülinapi ajándék - (holnap korán  reggel már megy Szegedre, államvizsgázTATni), a férje is felköszöntött telefonon, bár mondogattam, hogy ne igyunk előre a ..bőrőmre... nem is is ittunk (Saridonra még konyakmeggyet se merünk szopogatni), viszont a Celebrations csokikkal "ünnepelünk" ...

kaptam lányomtól egy szép kis keménytáblájú diszes vonalas könyvecskét, hogy hozzásegitsen, hogy megírjam mindazt, amit szeretnék, hogy ne csak a lassú számítógépre kelljen várni, hanem ide mindig irjam be, ha valami eszembe jut. (dehát olyan szép a könyvecske, hogy oda csak szép gondolatokat szabadna,... csak jöjjenek! 

meg kaptam Rend és Rendetlenség c könyvet (Polcz Alain) a boritóján két tönkrement szalonfotel - lassanként pont ilyen lesz már a mi családi régi butorunk  is itt, ideje lesz stilkárpitos után nézni, és bár a könyv korábbi kiadása megvan vagy megvolt nekem valahol, olvastam is, s azóta -örök aktualitása miatt - újra is akartam olvasni már , de nem találtam, ("rendetlenség"!)most jó hogy itt van, újra, s talán segit értelmes rendet 

tenni (kivül-belül), illetve az elkerülhetetlen rendetlenségben is megtalálni az értelmet.

lányom megint megkérdezte, milyen érzés 68 évesnek lenni (mint tavaly, 67 évesnek) - még nem tudom, bár most látom: épp most kezdődött 1 perce a szülinapom - mig kimentem a konyhába...és visszajöttem, és közben nem is történt semmi. Az idő csak egy mesterségesen kitalált valami. Ha nem nézek az órára, ami állitólag méri, észre sem veszem. két perc alatt 68 lettem? no egyébként nem siettem el a világrajövetelt; dél felé jöttem csak a világra, úgy hogy addig még van egy pár órám... használjam hát ki a 67. évemet még addig is... mert hogy az egész évvel úgyis elégedetlen vagyok. szeretném jobban kihasználni még ami hátra van (vajon mennyi...) ilyenkor már sürget a nemismert határIDŐ- nem szeretném úgy elérni, hogy egy csomó dolgot nem valósitottam meg, elmulasztottam, és  hogy az egész életemnek nem volt sok értelme. Azon a nagy "értelmen"  kivül , ami, AKI, most itt a szomszéd szobában olvas... úgy hogy  hajrá, töltögetni azt a tőle kapott füzetet is, meg rendet csinálni, igazit (az előjegyzési naptáromba épp a napokban irtam be, Illyést idézve: "Rendet, de igazit...."

és akkor ne szégyelljük magunkat is felköszönteni: Isten éltessen...

hogy (még) tehessem, amit kell...


aliz2. :: 2011. jan. 11. 0:30 :: 24 komment 


Kategóriák: 
ünnep :: Címkék: eletelmelkedesenkapcsolatoklanyom






1 megjegyzés: