esett
az eső. mire odaértem pár perc késéssel, 11 után a megnyitóra,
ernyők sokasága fogadott, és nem is láttam a megnyitóeseményt,
hallottam Szentpéteri Csilla zongorajátékát (makói idilljét),
hallottam beszédeket, az esőről is, amik mintha könnycseppek a
fürdő megálmodóját is siratták, Makovetzet, aki nem érhette
meg a fürdője ("a viz temploma" avatását...) az
ernyők szinte harmonizáltak is a fürdőkomplexum épületeinek
kupoláival, amit már egy ideje szinte meg is szoktunk új városképi
elemként, hanem amikor beléphettünk... pedig "csak" az
aulába, elámultam, (minden lépésnél, mosolygó,
elvarázsolt arcokba ütközve...) és muszáj volt megörökíteni
lépésről lépésre szinte a változatos-változó látványt,
amivel nem lehetett betelni... szavak helyett inkább mutatom, a
fotókon...(de meg kell nézni, sőt ki kell próbálni...)
de
jó érzés ilyenkor makóinak lenni! és amikor azt mondták, hogy
Párisba az Eiffel toronyért utaznak, Rómába a Colosseum miatt...
nem is tűnik túlzásnak, hogy Makóra emiatt az új
fürdőkomplexumnak a megcsodálására fognak.... Sőt : ez nem csak
szép, hanem milyen hasznos is: a temálvize, a (hévízivel
egyenértékű) Maros gyógyiszap... node nem "reklámozok"
- nem szorul rá a fürdőnk!
kifelé
menet összetalálkoztam egy Makóról már rég elkerült
osztálytársammal. Azt mondta még a könnyei is megeredtek...
nem
csodálkoztam..
aliz2. ::
2012. jan. 20. 18:27 :: még
nincsenek kommentek ::
Címkék: MAKÓ2012.
jan. 23. (tárcaszerű blogok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése