A ZENE AZ KELL (2007)

 

"a zene az kell"

Lányom végre visszakanyarodott kicsit a zenéléshez; igaz, nem a klasszikus fajtájához, 12 év zongoratanulás- (közben egy-két év fúvóshangszer, meg magánének is), kamarazenélés, kis-, nagy- még nagyobb- kórusban éneklés - (közben konzi zongoratanszakra sikeres de nem "felhasznált" felvétel - mert mident nem lehet) - után jó nagy kihagyással a sajátzenéhez, a magaírta, magakomponálta zenéhez. Amiket olyan szívesen vettem fel - általános iskolás kora óta - magnóra, és hallgattam is végnélkül, szinte meditációs zeneként, (bár nem annak íródtak): ének, saját zongorakísérettel. Andalító, nyugtató, harmónikus, kellemes...  s nem akármilyen szövegekkel!

Most egy hármas felállású zenekarban játszik egy ideje. Gitár és dob került a zongora-ének mellett a lágy dallamok alá, így izgalmasabb, teltebb lett a zene. Jól hangzik! (Ahogy a számitógépről elhallgathatom a felvételeket.)

S ma derült ki, (számomra) hogy szükségük lenne egy vonósra is... (legalábbis egy-két számhoz).

Én több évig hegedültem, két évig konzervatóriumban is. Gimiben prímhegedűs voltam, aztán különböző városi (szimfonikus-, kamara-) zenekarokban játszottam. Örömmel, élvezettel... Aztán abbamaradt. A hegedű itt áll a sarokban.

De azért olyan jól esett volna, ha legalább eszébejut/ok a lányomnak  a hegedűm/mel! legalább kipróbáltatni azt a vonóshangzást!

Vagy: mondtam, majd háttal ülnék, vagy paraván mögé mondta - viccelődtünk.

De azért kicsit szomorú vagyok.

A zenének is van kora? Azaz a zenélésnek?

Zongoraművész nagyanyám írta mindig leveleiben, nyolcvanon fölül, a zongorája mellől, hogy majd meglátom, hogy a zene mennyi örömöt fog tudni okozni idős koromban is.

Tényleg. Nagyon szeretem hallgatni. Megtölti a szívemet.

De keresni kéne valami koromnak megfelelő zenekart?!

Játszani a zenét! 

Ha már ez is korfüggő. Mint minden. (Csak a szív nem. )

Vagy játsszak csak úgy? Szólóban? Mint Chagall hegedűse a háztetőn?

 

aliz2. :: 2007. júl. 12. 13:26 :: 4 komment 
Kategóriák: :: Címkék: generaciok, zene