rejtélyes véletlenek(??)
A Károly körúton kerestem egy Telenort, és utána, a sarkon "véletlenül" tárult elém a Dohány utcai zsinagóga ill. legalábbis váratlanul, hiszen eddig mindig máshonnan közelítettem meg
már ott voltak a zsidó fesztivál plakátjai , de jegyet még korai lenne venni az augusztusi programokra - a zsidó múzeumban aktuális szőnyeg kiállitás pedig nem érdekelt annyira.... a zsinagógába se mentem be, nem csatlakoztam a turistákhioz, de az épület csodás látványa lenyűgözött, kintről is;
jó volt látni az ég alatt:
visszafelé, a sarkon meg ez a plakát állított meg, a Belvárosi színház előtt:
azért fotóztam le, hogy majd a fotó fölött elgondokodhassak a duplaság okain (először azt hittem dupla a szereposztás - de nem... inkább azt jelzi, hogy tulajképpen felcserélhetők vagyunk.... senkinek se lehet oka többnek tartani magát mint a másikat (még ha az autista - "esőember" is) - jé, az üvegajtón a fotós (én) is megduplázódtam...:)
--------------------------------------------------------------------------------------------
aztán egy könyv került a kezembe (ez nem teljesen véletlenül): Kántor Péter Megtanulni élni (versek 1976-2009), de egész véletlenül itt nyilt ki:
"A Pozsonyi úton jön nyárra tél..., jön szembe Fanni, a haja fehér, jön a versbe zárt örökre mozdulatlan , jön a hitves a mozgó zűrzavarban, téli sapkát visel és téli kesztyűt..."
Nemrég jártunk mi is a Pozsonyi úton, de nekünk nem volt szerencsénk Fannit látni.... a vers 1998-ban íródott még...hommage a Radnóti Fanni.... Tényleg,... mi lehet Fannival (Fifi nénivel!), nemrégben olvashattuk, kórházban van, s méltatlan körülmények között.... (?)
De az a Fanni, nem versek Fannija... a legenda s a valóság ... kettő. "A költő özvegyének tetszik lenni? Nem játszotta el azt a szerepet! Maradjon az a Fanni legenda, nem valóság...")
És az örökérvényű sorok (Fanniktól függetlenül is:
"A valóságban aki elmegy - elment -, /nem tér vissza többé ugyanoda./ S megy az is , aki nem megy sehova..."
és -megint véletlen? (szinkronicizmus?- Réz Pál napokban lesz 80 éves. ebből az alkalomból feltették egy jegyzetét, s abban e kedvenc (mindig aktuális, fentiekkel egybecsengő sorokat olvasom:
Mind elmegyünk, a ringató fák alól, mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át, a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk.
vagy Domokos Mátyás kedvenc weöresei: mert ami egyszer végbement, azon nem másít semmi rend, se Isten, se az ördögök, múlónak látszik és örök.
aliz2. ::
2010. júl. 22. 23:43 :: 3
komment
Kategóriák: kultúra, fotó ::
Címkék: irodalom, színhaz, vers, WEÖRES
nem, NINCSENEK VÉLETLENEK, TEGNAP MENT EL KÁNTOR PÉTER...
VálaszTörlésms már Fifi néni (Fanni ) is el... meg Réz Pál is... meg...
"mind elmegyünk..."
Brauswetter Eva
VálaszTörlésEzek a
Vers idézetek az elmúlásról szívbe markolóan szépek. Köszönöm
Válasz4 é.