megnéztem Antonioni Nagyitását, (1966-os!)tán már harmadszor (vagy negyedszer is?(Éls egy másodpercét se untam!
megint más részletekre (is) figyeltem fel
pl a szélsusogás baljós jelzésszerűségére már a zöld helyszínre lépés elején
a bűnös lány türelmetlen izgatottságára...
a végén a pantomim tenisznémajátékra, -főhősünket is bevonva a puszta szemlélésből - ahol elvész a valóság és képzelet közt a határ...
hát igy állunk
a végén a fényképész is eltűnik
(na meg nemsoká mi is:)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNagyszerű film, láttam én is kétszer, legalább, de már nagyon régen. Érdekes lenne tényleg, újra.
VálaszTörlésJúlia Jusztina Pásty
VálaszTörlésJó film!
Válasz1 é.
Gonda Julia
azt elhiszem, utólérhetetlen!
Júlia Jusztina Pásty
Én csak egyszer láttam, de felejthetetlen!
Gonda Julia
mindig ad valami újat is...